Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 927 h) a közvetlen költségek között el nem számolt műszaki fejlesztési költségfedezet; i) a garanciális javítás költségfedezete; j) az érvényes pénzügyi rendelkezések szerint költségként elszámolható és árvetésbe állítható adók, illetékek és kamatok. A kisvállalat az általános költségeket és a nyereséget külön is számításba veheti. Akár a bruttó fedezetben, akár külön számítja a nyereséget, az nem lehet ellentétben a tisztességtelen haszonról szóló 1028/1979. (XI. 1.) Mt. számú határozattal. A bruttó fedezet differenciálását oly módon kell végrehajtani, hogy abból vállalati szinten nyereség ne származzon. 4. Az árvetésnek tartalmaznia kell a termék vagy szolgáltatás megnevezését és olyan műszaki leírását, hogy abból a termék, illetve szolgáltatás jellege, minősége egyértelműen meghatározható legyen. Tartalmaznia kell továbbá az értékesítés feltételeit (csomagolás, átadás helye stb.). 2. számú melléklet a 23 1981. (XI. 9.) ÁH számú rendelkezéshez Amennyiben a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat a rendelkezés 8. § (1) bek. b) pontjában említett kereskedelmi árrést tényleges költségei alapján állíthatja árvetésbe [rendelkezés 9. § (2) bek.], annak kialakításánál az alábbiakat köteles betartani: A kereskedelmi tevékenység árrésében figyelembe vehetők az áru kezelésével, raktározásával, forgalmazásával, vagy az értékesítésre alkalmassá tételével összefüggő következő ártényezők: 1. Felhasznált anyagok értéke, ideértve a csomagolóanyag-felhasználás értékét is, kivéve az áru súlyába belemért csomagolóanyagot; a vásárolt alkatrészek, fogyóeszközök, gyártóeszközök felhasználása, valamint a kiselejtezett göngyölegek értéke; mindennemű anyag, fogyóeszköz, gyártó eszköz és göngyöleg hiányának és többletének egyenlege. A hiányok értékét a felelős dolgozókra áthárított összeggel csökkenteni kell. Nem szabad az árrésben kalkulálni a továbbeladás céljából vásárolt és eladott anyagok, fogyóeszközök, gyártóeszközök, göngyölegek és áruk értékét, valamint az ezekre jutó árkülönbözeteket. Az anyagköltségekből az értékesített hulladékok értékét le kell vonni. 2. A munkavállalókat és szövetkezeti tagokat megillető bérköltségek és egyéb munkabérnek minősülő járandóságok, valamint bérjárulék (társadalombiztosítási járulék), akár állományba tartozó, akár állományon kívüli dolgozókról van szó, továbbá a kiegészítő fizetések, bérpótlékok és egyéb bérjellegű költségek (pl. jubileumi jutalmak, munkaruha költség, szerszámhasználati díj stb.). 3. Az alább felsorolt egyéb költségek: — irányító és ügyviteli tevékenység anyag- és bérköltsége, — az értékcsökkenési leírási költségek, — ingatlanok bérleti és használati díjai, valamint más igénybe vett szolgáltatás díja, — a beszerzett és eladott áruk külön fel nem számított ^szállítási és rakodási költsége, ideértve a belső anyagmozgatási, szállítási költségeket is, — az érvényes pénzügyi és árrendelkezések szerint költségként elszámolható és árvetésbe állítható adók, illetékek és kamatok, valamint — az áruk raktározása és értékesítése közben az áru természetéből kifolyólag előálló mennyiségi csökkenések és az áruforgalommal velejáró kereskedelmi hiányok beszerzési áron számított értéke. 4. A külön joszabály szerinti árkockázati alap fedezete. 5. A nyereség, mely nem tartalmazhat tisztességtelen hasznot. Vegyes rendelkezés A Honvédelmi Minisztérium közleménye A honvédelmi miniszter a 31/1979. (IX. 27.) MT számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — 1981. október 8-án kiadta a tanácsoknak, illetőleg a gaz-