Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 899 val kell megállapítani. A bérfejlesztési mutatóban veszteség nem szerepeltethető. 6. A jogi személyiségű gazdasági társulások az 1. és 3. pontok szerinti bérfejlesztési mutató meg­határozásánál az éves mérlegben kimutatott, az el­számolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredményt kötelesek növelni az alapítók által elvont nyere­ség összegével. 7. A 21a és a 4/a pontok szerinti bérfejlesztési mutatónál alkalmazandó értékesítési árbevételt az ágazati miniszter által — az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökével és a pénzügyminiszter­rel egyetértésben — meghatározott összetevők sze­rint kell számításba venni. 8. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az ágazati miniszterek útján külön leirattal szabá­lyozza a bérfejlesztési mutatót, ha az eltér az 1—4. pontokban meghatározott bérfejlesztési mutatótól. 9. A bérfejlesztési mutató értékét ezer forint, az egy főre jutó összegként meghatározott bérfejlesz­tési mutatót forint, a bérfejlesztési mutató száza­lékban kifejezett változását egy tizedes pontosság­gal kell meghatározni. A számítások során a kere­kítés általános szabályai szerint kell eljárni. 4. számú melléklet az 1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez A bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bértömeg-változás és bérszínvonal-növekedés számítása 1. A felhasználható bértömegnek a bérfejlesztési mutató változása alapján a 4. § (2) bekezdése sze­rint bekövetkező változását a következő szorzószá­mok alapján kell megállapítani: A felhasználható bértömeg bázishoz viszonyított változása (növekedése vagy csökkenése) Megnevezés a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos változása (növekedése vagy csökkenése) esetén (száza lékban) 1. 2. 1. Általános mérték 0,2 2. Az általános mértéktől eltérően — a nyomdaipar (173) 0,3 alágazatban 0,3 — az építőipari kivitelezés (21) ágazatban a fenntartási építési tevékenységre* 0,4 • Lásd a MüM és az ÉVM 1397/1981. IV—22. számú közös közleményét. (Megjelent a Munkaügyi Közlöny 1981. évi 3. számában.) . A fenntartási építési, valamint az ettől eltérő kivitelezési tevékenységet vegyesen végző vállala­tok a táblázat 1. és 2. pontja szerinti szorzószá­mokból — a tevékenységek szerinti árbevétel-ará­nyokkal súlyozott átlagszámítással — meghatáro­zott szorzószámct kötelesek alkalmazni. 2. A bérfejlesztési mutató növekedése által a 13. § (1) bekezdése szerint lehetővé tett bérszín­vonal-növekedést az alábbi szorzószámok alapján kell megállapítani: Megnevezés A bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedés a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése esetén (százalékban) 1. 2. 1. Általános mérték 0,25 2. Az általános mértéktől eltérően — az áruk és szellemi termékek külkereskedelme (5211) szakágazatban a bérfejlesztési mutató sávosan számított növekedése után 0—10 százalékig 0,25 10 százalék felett 0,2 — az építőipari kivitelezés (21) ágazatban 0,4 3. A relativitással összekapcsolt központi bér­szabályozási formákban a bértömeg a 9. § (3) be­kezdése alapján, illetve a bérszínvonal a 15. § (2) bekezdése alapján a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése esetén 0,15 — az élel­miszerkereskedelemben 0,2 — százalékkal növel­hető. Az élelmiszerkereskedelemben alkalmazandó 0,2 szorzószámra vonatkozó előírásokat az Árrmi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a 6. pontban jelzett módon szabályozza. 4. A 3/1979. (XI. 1.) OT számú rendeletben meg­határozott fogyasztási szolgáltató vállalatok a 15. § (2) bekezdés szerinti, a bérfejlesztési mutató ál­tal lehetővé tett bérszínvonal-növekedést az aláb­bi szorzószámok alapján kötelesek megállapítani:

Next

/
Oldalképek
Tartalom