Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

900 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám Megnevezés A bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedés a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése 200 millió 200 millió forintig forintot terjedő meghaladó nettó fogyasztási szolgáltatási árbevétel esetén 2. 3. A bérfejlesztési mutató sávosan számított növekedése után 0—6 százalékig 6 százalék felett 0,25 0,15 0,35 0,25 5. A belkereskedelem (51) ágazatban a hálózat változása esetén az 5. számú mellékletben meghatározott módon növekszik vagy csökken a felhasználható bértömeg a bázis-bértömeghez képest. 6. Az 1—5. pontokban meghatározottól eltérő szorzószámokat az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az ágazati miniszterek útján külön leirattal szabályozza. 7. A felhasználható bértömeg, valamint a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonalnövekedés százalékos mértékét két tizedes pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni. 5. számú melléklet az 111981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez A belkereskedelemben működő létszámnormatíva rendszer 1. A felhasználható bértömegnek a hálózati alapterülettől függő, a bázis-bértömeghez képest bekövetkező, a 4. számú melléklet szerint meghatározattól független változását a következő pontok alapján kell meghatározni az alábbi alágazatokban, szakágazatokban: — a zöldség- és gyümölcs nagykereskedelem (5122) szakágazatban; — a bolti kiskereskedelem (515) alágazatban; — a vendéglátás (517) alágazatban; — a vegyes tevékenységű kereskedelem (518) alágazatban; — a kölcsönző vállalatok (5193) szakágazatban. 2. A felhasználható bértömegnek a hálózati alapterület változásához kapcsolódó növekedését vagy csökkenését a következő szorzószámok alapján kell megállapítani: Megnevezés A felhasználható bértömegnek a bázishoz viszonyított változása (növekedése vagy csökkenése) az alapterület minden egy százalékos változása (növekedése vagy • csökkenése) esetén (százalékban) 2. 1. Általános mérték 2. Az általános mértéktől eltérően: -— a vegyes tevékenységű kereskedelem (518) alágazatban 0,5 ' 0,6 3. A hálózati alapterületet és annak változását az ágazati miniszter által — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — meghatározott módon kell számbavenni, illetve meghatározni. Hálózati alapterületként nem vehető figyelembe az elkülönített raktárak alapterülete. A bérbeadás útján hasznosított üzletek alapterületét mind a bázis évi, mind a tárgyévi hálózati alapterület meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. Á tatarozás-karbantartás címén átmenetileg — legfeljebb fél évig — zárvatartó egységek alapterületét nem kell alapterület csökkenésként kimutatni. Indokolt esetben a felügyeleti szerv — szövetkezet esetén a 24. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv — az egy évnél nem hosszabb idejű zárvatartás esetén felmentést engedélyezhet a 2. pont szerinti bértömegcsökkentési kötelezettség alól. 4. Azokon a területeken (például: szállodák, tüzelőanyag- és egyéb telepek stb.), ahol a 2. pont szerinti normatíva alkalmazására nincs lehetőség, a hálózat bővülése által indokolt létszámigény elismeréséről az ágazati miniszter — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — dönt. 5. A felhasználható bértömegnek az e melléklet szerint bekövetkező növekedése a 11. § (1) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe. A 12. § (4) bekezdésének alkalmazásakor a felhasználható bértömeg e melléklet szerinti változását figyelembe kell venni.