Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

874 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám 2. számú melléklet az 54/1981. (XI. 4.) MT számú rendelethez A kisüzemi termelők árvetésének elkészítése A kisüzemi termelő a rendelet 3. és 4. §-ában előírt árvetését a következők szerint köteles elkészíteni: L Közvetlen anyagköltségként kell az árvetésben számításba venni a termék előállításához, illetve a szolgáltatáshoz műszakilag szükséges — az előállításnál indokoltan keletkező hulladékot is magában foglaló — következő anyag- és anyagjellegű tényezőket: aj nyers- és alapanyag költség, b) segéd- és csomagolóanyag költség, c) vásárolt vagy saját előállítású alkatrészek és tartozékok költsége, d) az igénybevett bérmunka díja, e) a szükséges saját készítésű vagy vásárolt műszaki leírás és tervrajz; különleges szerszám; bérelt különleges szerszám bérleti díja; szabadalmi- és licencdíj költsége, valamint a mintadarab költsége, ha azt a vevő nem fizette meg. Ezek számlával, nyugtával, vagy saját előállítás esetén külön árvetéssel igazolt költségét a megrendelt, illetve az előállítani tervezett termékmennyiség alapulvételével kell a termékegységre elszámolni. A felhasznált anyagok értékéből le kell vonni a keletkező értékesíthető hulladékok — hulladékáron számított — értékét. Közvetlen anyagköltségként lehet elszámolni a felszámítható anyagmennyiségre eső szállítási (fuvarozási és rakodási) költségeket is. A hulladékból, maradékból, vagy csökkent értékű anyagból előállított teljes értékű késztermék esetén a közvetlen anyagköltséget a következők szerint lehet számításba venni: a) a tényleges anyagfelhasználás szerinti menynyiséggel és a felhasznált hulladék, maradék vagy egyéb csökkentértékű anyag egységárával; ez esetben a csökkentértékű anyagok feldolgozási többletköltségei az árvetésben felszámíthatok; b) a reguleranyag mennyiségével és egységárával; ez esetben a hulladékfeldolgozás miatti többletköltséget a kalkulációban elszámolni nem lehet. Az a) és b) pontban foglaltakat a szolgáltatásoknál értelemszerűen kell alkalmazni. A kisüzemi termelő az árvetésbe állítható anyagárak meghatározásakor két módon járhat el: a termékhez, illetve szolgáltatáshoz ténylegesen felhasznált anyag beszerzési árát, vagy a beszerzési árak átlagát veszi figyelembe. Az egységárakat úgy kell árvetésbe állítani, hogy abból csak átmenetileg keletkezhet nyereség. 2. A közvetlen bérköltségben elszámolható bértételeket a következők szerint kell kialakítani: A foglalkoztatott alkalmazottak, ipari tanulók, segítő családtagok és az egyes szakcsoportok tagjai órabérét az érvényes rendelkezések szerint kifizethető órabérrel kell figyelembe venni. Minden egyéb közvetlen termelő munka bérköltségét a kisüzemi termelés körében kialakult bérviszonyokra, valamint a munka minőségére figyelemmel levő órabérrel kell számításba venni. 3. Bruttó fedezetként számíthatók fel a közvetlen anyag- és bérköltségként elszámolt költségeken kívül felmerült egyéb költségek (a továbbiakban: rezsiköltségek) és a nyereség. A rezsiköltségek a tárgyévet megelőző év tényleges ráfordításaiból kiindulva, vagy a tárgyévi _ költségelőirányzatokból levezetve számíthatók ki. A rezsiköltségek között lehet figyelembe venni a következőket: a) a szükséges,- de termékenként, vagy szolgáltatásonként közvetlenül meg nem állapítható mennyiségű anyagok beszerzési költsége (fuvarköltséggel együtt); b) a közvetlen bérköltségben figyelembe vett dolgozók nem termelő munkaidejére fizetett bérköltségek, azok bérjárulékai és azok kiegészítő fizetései (fizetett ünnep, fizetett szabadság stb.); a közvetlen bérköltség számításakor figyelembe nem vett dolgozók munkabére, bérjárulékai és kiegészítő fizetései; a tényleges katonai szolgálatra bevonuló alkalmazottak bevonulási segélye; a munka- és védőruha juttatás költsége; c) a gépek és termelőberendezések működtetésének költségei, ideértve a gépek energiaköltségét, a közvetlen anyagköltségként el nem számolt üzemanyag és tüzelőanyag költségeket, a gépek üzemben tartásához felhasznált segéd-, kenő és egyéb anyagok, valamint fogyóeszközök költségeit, a gépek és termelőberendezések, valamint más állóeszközök fenntartási költségeit, úgyszintén a közvetlen anyagköltségként el nem számolt gép- és szerszámbérleti díjakat; d) az állóeszközök amortizációs költségei; e) a technológiailag elkerülhetetlen selejtveszteség; j) a bérbe vett műhelyek, üzlethelyiségek bérleti díja; g) az ügyvitellel kapcsolatos költségek; h) az érvényes pénzügyi- és árrendelkezések szerint költségként elszámolható és árvetésbe állítható adók, illetékek és kamatok; i) a vállalat szerződéses üzemeltetésű részlegénél a vállalat költségeinek és nyereségének fedezetére fizetett díj; j) a közvetlen költségként el nem számolt mű-; szaki fejlesztési költségfedezet; k) garanciális javítás költségfedezete. A kalkuláció készítésénél a költségvalódiság érvényesülését biztosítani kell. Mindazok a kisiparosok, akik termékeiket a Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) útján értékesítik, szerződésben meghatározott mértékű díjat fizetnek, ez a díj, illetve annak termékegységre eső része az árvetésben felszámítható. Ezt haszonkulccsal pótlékolni nem lehet.