Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 36. szám
36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 875 4. Az árvetésben nem vehető figyelembe az adóhiány, adópótlék, adóbehajtási illeték, pénzbüntetés, a tisztességtelen haszon miatti forgalmi adó, bírság, fizetett és kapott kártérítés, késedelmi kamat, kötbér, fekbér és kocsiálláspénz, légszennyezési bírság, üzemszüneti veszteség, valamint minden olyan költség, amelyet külön jogszabályi előírás alapján árvetésbe állítani nem szabad. 5. Az árvetésnek tartalmaznia kell a termék vagy szolgáltatás megnevezését és olyan műszaki leírását, hogy abból a termék, illetve szolgáltatás jellege, minősége egyértelműen meghatározható legyen. Tartalmaznia kell továbbá az értékesítés feltételeit (csomagolás, átadás helye stb.). Min£sz8£fian«£csi hc&tsisressat A Minisztertanács 1031/1981. (X. 30.) számú határozata Szabolcs-Szatmár megyei tanácselnök felmentésének és megválasztásának jóváhagyásáról A Minisztertanács az 1971. évi I. törvény 72. §. (1) bekezdés h) pontja alapján a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács határozatának megfelelően dr. Pénzes János megyei tanácselnök e tisztségéből — más fontos beosztásra való tekintettel, érdemei elismerése mellett — történt felmentését, és dr. Tisza László megyei tanácselnökké történt megválasztását jóváhagyja. Aczél György s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese Miniszteri rendeleiek A belkereskedelmi miniszter 14/1981. (X. 30.) BkM számú rendelete a munkavédelemről A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R) 3. és 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érintett miniszterekkel — a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem. (Az R. 1. §-ához) 1. § (1) A rendelet hatálya a Belkereskedelmi Minisztériumra, a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó, valamint — a gyógyszerkereskedelem kivételével — a belkereskedelmi ágazathoz tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [R. 45. § (1) bekezdés b) pont] (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) terjed ki. (2) A Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt álló, de nem a belkereskedelmi ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetekre — a 6., 7. és 15. §-ban foglaltak figyelembevételével — az illetékes ágazati miniszter által kiadott jogszabályok az irányadók. (Az R. 2—4. §-ához) 2. § (1) A munkavédelmi tevékenység ágazati irányítását a minisztériumban az illetékes miniszterhelyettes, az irányító és ellenőrző munka összehangolását az áruforgalmi főosztályok bevonásával — a munkavédelmi vezető látja el. (2) A minisztérium munkavédelemmel kapcsolatos feladatát —: és jogkörét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. (3) A minisztérium a KPVDSZ és a SZÖVOSZ bevonásával legalább háromévenként munkavédelmi értekezletet tart. (4) A Belkereskedelmi Minisztérium meghatározza a vállalatok középtávú tervidőszakra vonatkozó időszerű munkavédelmi és munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatos feladatait. (5) A belkereskedelmi ágazat tevékenységéhez kapcsolódó munkavédelmi kutatási és fejlesztési feladatokat — a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézettel együttműködve — a Kereskedelmi Szervezési Intézet látja el. 3. § A megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének feladata a) a minisztérium által meghatározott munkavédelmi feladatok figyelembevételével a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetek munkavédelmi tevékenységének irányítása és ellenőrzése; b) a munkavédelmi vizsgabizottság kijelölése, továbbá c) az azonnali bejelentési kötelezettség alá eső balesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában való részvétel.