Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 31. szám

730 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám b) a testületnek — az illetékes miniszter által meghatározott — parancsnoki vagy más magasabb beosztású tagja, ha a kárt a beosztásából fakadó szolgálati kötelezettségének megsértésével okozta. (2) A hathavi illetmény erejéig terjedő felelős­ség alkalmazása szempontjából gondatlan bűncse­lekménnyel okozott a kár akkor is, ha a) a bíróság a testületi taggal szemben tárgya­láson megrovást (Btk 71. §) alkalmazott; b) a bűncselekményt vagy szabálysértést pa­rancsnoki fegyelmi jogkörben bírálták el, és en­nek során a testületi tag felelősségét megállapí­tották; c) a szabálysértési hatóság a testületi taggal szemben marasztaló határozatot hozott. 7. § Ha a gondatlan bűncselekmény vagy a szabály­sértés miatt az eljárást valamely jogszabályban meghatározott ok miatt — ideértve a megrovás­nak a 6. § (2) bekezdés a) pontjában nem említett eseteit is — lefolytatni nem lehetett, a parancs­nok állapítja meg, hogy a kár a hathavi illetmény erejéig terjedő felelősség mértéke szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozottnak minősít­hető-e. 8- § Szándékos károkozás esetén a testületi tag a tel­jes kár erejéig felei. 9- § (1) Ha a kárt többen, együttesen, gondatlanul okozták, vétkességük arányában felelnek. (2) Ha a kárt többen, együttesen és szándékosan okozták, felelősségük egyetemleges. Felelősség vétkességre tekintet nélkül 10. § (1) Teljes felelősséggel tartozik a testületi tag a jegyzék vagy elismervény alapján visszaszolgálta­tási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket ál­landóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Teljes felelősséggel tartozik a pénztáros, pénzkezelő és értékkezelő az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (3) Az (1)—(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a testületi tag az anyagi felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. (4) Ha a dolgot többen, együtt vették át, illet­ményük arányában felelnek. (5) Ha a megőrzésre, átadott dolog megrongáló­dik vagy megsemmisül, a testületi tag felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni. Ebben az esetben azonban a vétlenség bizonyítása a testületi tagot terheli. 11. § (1) A raktáros és anyagkezelő a kezelésére át­adott és átvett anyagokban keletkezett leltár­hiányért egyhavi illetménye erejéig felel. (2) Ha az anyagot többen, együttesen kezelik, illetményük arányában felelnek. (3) Az illetékes miniszter a raktározás rendjé­nek bizonyítása érdekében, a sajátos viszonyokra figyelemmel, a testületi tag felelősségének felső határát az (1) bekezdésben megjelölt felelősségnél magasabban is megszabhatja; a felelősség felső határa azonban ilyenkor sem haladhatja meg a testületi tag három havi illetményét. (4) Ha a testületi tag olyan beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat állandóan egyedül kezeli, a felelősség felső határa a leltár­hiány teljes összegében is megszabható. • (5) A leltárhiányért való anyagi felelősséget a leltározás befejezését követő hatvan napon belül elbírálni és a kártérítési határozatot a testületi tag­gal közölni kell. A hatvan nap eltelte után a tes­tületi tag a leltárhiányért anyagüag felelőssé nem tehető. (6) A leltárhiányért való felelősség részletes sza­bályait az illetékes miniszterek saját hatáskörük­ben állapítják meg. 12. § Illetmény és az ezzel egy tekintet alá eső pénz­összegek téves kifizetése esetén a testületi tagot a visszafizetési kötelezettségről a felvételtől szá­mított hatvan napon belül írásban kell értesíteni. E határidő elmulasztásával a testületi tag vissza­fizetésre csak akkor kötelezhető, ha- a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. A kártérítés kiszabása és a hiány megtéríttetése. 13. § A kár összegét — a dolog megrongálása esetén a kijavításra fordított kiadás és a kijavítás ellenére fennmaradó esetleges értékcsökkenés, — a dolog megsemmisülése vagy használhatat­lanná válása esetén a beszerzési érték, — a dolog hiánya vagy eltulajdonítása esetén a fogyasztói ár, ennek hiányában pedig a beszerzési érték figyelembevételévei kell megállapítani. 14. § A kár és a hiány megtéríttetésénél (a továb­biakban együtt: a kártérítésnél) havi illetmény­ként a) a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személy, az önkéntes rendőr, az önkéntes

Next

/
Oldalképek
Tartalom