Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 31. szám
31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 731 határőr, az önkéntes tűzoltó és a Munkásőrség társadalmi állományú tagja esetében a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól szóló külön jogszabályban a baleseti ellátás és nyugellátás alapjául meghatározott összeget,* b) az a) pontban nem említett testületi tagok esetében pedig a károkozás, illetve a hiány megállapításának hónapjában esedékes illetményeket kell alapul venni. 15. § (1) A kártérítést a rendelet szerint kiszabható mértéknél alacsonyabb összegben is meg lehet állapítani, illetve annak kiszabását mellőzni is lehet, ha az eset összes körülményei kellően indokolják és az a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti. (2) A 10. § (1)—(2) bekezdéseiben meghatározott felelősség körében mérséklés alkalmazásának csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye. (3) A kártérítés mérséklésének általában nincs helye, ha a károkozásból a testületi tag vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás egyébként szándékosan, illetve ittas állapotban történt. (4) A kiszabott kártérítés is mérsékelhető, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan méltányolható változás következett be, .amelyet a kártérítési kötelezettség megállapítása során nem lehetett figyelembe venni. (5) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel engedélyezni lehet a kártérítés részletekben történő megfizetését is. 16. § (1) Az illetékes parancsnok a kár vagy hiány (a továbbiakban együtt: kár) felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó kilétének megállapítására. (2) A kár összegének és a károkozó kilétének megállapításától számított hatvan napon belül a parancsnok az anyagi felelősségre vonásról írásbeli határozattal köteles dönteni. A határozatot meg kell indokolni. (3) Ha a károkozás miatt büntető eljárás indul, ' a kártérítési igényt a büntető eljárásban kell érvényesíteni. (4) Ha a büntető eljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, az anyagi felelősségre vonásról a jogerős határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell dönteni. * Az 1/1976. (III. 31.) HM—EüM—PM számú együttes rendelet 7. §-a szerint 1900 Ft. 17. § A kártérítési eljárásban a testületi tagot meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadhassa. 13. § (1) A kártérítésre kötelezett testületi tag az első fokú határozat ellen — annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül — az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. (2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a testületi tag mulasztását kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt. (3) Az elöljáró parancsnok a fellebbezést hatvan napon belül írásbeli határozattal köteles elbírálni. A határozatot meg kell indokolni. (4) A jogerős határozat további fellebbezéssel vagy bírósági úton nem támadható meg. A kártérítés levonása, végrehajtása 19. § (1) A jogerősen megállapított kártérítést a testületi tag illetményéből a bírósági végrehajtás szabályainak megfelelő mértékben és sorrendben kell levonni. (2) Ha az illetményből a kártérítést nem lehet levonni, a behajtás a) a bíróság által megítélt kártérítés esetében a bírósági végrehajtás szabályai, b) a parancsnok által kiszabott kártérítés esetében az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint történik. (3) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a levonást az illetékes parancsnok elhalaszthatja, a végrehajtást pedig felfüggesztheti. A meg nem térülő kár leírása és törlése 20. § Az e rendelet alapján meg nem térülő károkat leírással, illetve törléssel kell rendezni. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszterek saját hatáskörükben állapítják meg. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 21. § (1) Az e rendelet alapján fennálló anyagi felelősség három év alatt évül el. (2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló anyagi felelősség öt év alatt, ha pedig a büntető