Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 25. szám

600 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám A Nehézipari Minisztérium 416/1980. (NIM. É. 13.) számú közleménye a lakossági távhőszolgáltatás keretében biztosított meleg víz díjának kiszámításáról A 14/1979. (VII. 21.) NIM számú rendelettel módosított 2/1966. (III. 31.) NIM számú rendelet 11. § (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében a lakossági távhőszolgáltatás keretében biztosított meleg víz díját — egyedi mérés lehetőségének hiányában — a lakás teljes alapterülete figyelembevételével a jogszabályban meghatározott alapterületi értékhez tartozó melegvíz menynyiség alapján kell elszámolni. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a lakás teljes alapterülete alatt a fűtött helyiségek alapterületének összege értendő. A fűtött helyiségek alapterületének megállapításánál a helyiségnek padló szint feletti 1 m magasságban a vakolt falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkokon kívül vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér vagy nyílászáró szerkezet elhelyezésére szolgál, továbbá ezen felül a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket (pl. beugró). Nem lehet azonkívül számításba venni a funkciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és az azzal azonos használati jellegű kamraszekrény, valamint a loggia és erkély alapterületét. Fűtöttnek minősül az a helyiség, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében elhelyezve olyan bekapcsolt felhasználó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van vagy a légterében olyan szigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas. Fűtöttnek minősül a felhasználó berendezéssel el nem látott helyiség is ha, a) felhasználó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek felhasználó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve vagy b) funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe. Nem minősül fűtöttnek viszont az a helyiség, amelynek belső hőmérsékletét — a fenti b) pontban foglaltaktól eltekintve — csak a szomszédos fűtött helyiségnek a térelhatároló szerkezetek hóátbocsátó képességéből adódó hővesztesége (transzmissziós hővesztesége) vagy a fogyasztói vezetékhálózat szerkezeti megoldásából adódóan a helyiség légterében keresztülhaladó szigetelt fogyasztói vezeték szabályozza (temperálja). Nehézipari Minisztérium Közgazdasági Főosztály Altalános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 12. Az elmeosztályi elhelyezés törvényességének bírósági ellenőrzése és az orvosi jelülvizsgálat szorosan, összefüggő eljárás. Az eljáró bírónak az elmeosztályi • elhelyezés törvényességének ellenőrzése végett tárgyaláson kívül tett intézkedéséről is jegyzőkönyvet kell felvennie. Az orvosi felülvizsgálaton a bíróság kiküldött bírája nem vett részt, csupán az orvosi felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv alapján állapította meg, hogy az eljárás törvényes volt. A végzés ellen az ügyész fellebbezett, amit azonban a másodfokú bíróság elutasított. Ez utóbbi végzést hatályon kívül helyező határozatban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra mutatott rá: A 15/1972. (VIII. 5.) Eü M számú rendelet (EüR.) 57. §-a szerint a 6/1972. (XI. 23.) IM számú rendelet (IMR.) 3. §-a értelmében az orvosi felülvizsgálatot követően a nemperes eljárás szabályai szerint, népi ülnökök közreműködése nélkül eljáró járásbíróságnak rögtön a felülvizsgálat után kell ellenőriznie az eljárás törvényességét. Az IMR. 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a járásbíróság a felülvizsgálati napokon minden olyan eljárás törvényesésgét ellenőrzi, amelynek során a felülvizsgálatot végző, orvosi bizottság a gyógykezelés szükségességét megállapította A járásbíróságnak a hivatkozott jogszabályok értelmében nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy az eljárás alaki okokból nem törvénysértő-e, hanem azt is, hogy a döntés érdemben helyes-e. Ha ugyanis az orvosi bizottsági határozat aggályosnak mutatkozik, a járásbíróság köteles a szakértői felülvizsgálatot elrendelni a tényállás felderítése érdekében meghallgathatja az elmeosztályon elhelyezett személyt, a kérelmezőt, esetleg más érdekeltet és megtekintheti a kórházi feljegyzéseket is. Az orvosi felülvizsgálat és a járásbíróság eljárása tehát szorosan összefüggő eljárás, amely az orvosi felülvizsgálattal kezdődik, a bizottság zárt tanácskozásával folytatódik és a járásbíróság eljárásával fejeződik be. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály (EüR. 55. § 5. bek.), hogy az orvosi felülvizsgálat időpontját az elmeosztály vezetője a járásbírósággal egyetértésben határozza meg. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy a bizottság a döntését az elmeosztályra felvett személy közvetlen vizsgálata alapján hozta-e; a jegyzőkönyvben nem elég csak a kórelőzményt és a felvételkori állapotot feltüntetni, a jegyzőkönyvnek a psychés és somatikus státus vizsgálattal megállapított eredményét is tartalmaznia kell., Az eljáró bírónak az elmeosztályi elhelyezés törvényességének ellenőrzése végett tárgyaláson kívül tett intézkedéséről is jegyzőkönyvet kell felvennie (Pp. 115. § 1. bek.).