Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 601 (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 21.055/1979 '2. s-ámú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.351/1979/2. számú törvényességi óvásával egyező — határozata alapján.) 13. A községi tanács részére értékesítésre felajánlott üresen álló családi ház vételára az állami ingatlanközvetítő becslése alapján megállapított forgalmi érték. Az ezt meghaladó vételár kikötés semmis. A 46/1974. (XII. 4.) MT számú rendelet lehetővé teszi, hogy az állampolgárok a tulajdonukban levő, üresen álló családi házukat értékesítésre az illetékes községi tanácsnak felajánlhassák. Az értékesítésre elfogadott családi házak vevőit — a lakás-, a szociális- és a jövedelmi viszonyok figyelembevételével — a községi tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki. A jogszabály a vevőt különböző kedvezményben részesíti. így az Országos Takarékpénztár a vevőnek kölcsönt nyújthat; az ingatlanszerzés mentes az okirati és a visszterhes ingatlan-vagyonátruházási illeték alól; nem kell leróni a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket; a vételár az ingatlanközvetítő szerv által megállapított érték stb. Előfordult, hogy az adás-vételi szerződés megkötése után a felek kiegészítő megállapodást kötöttek, mely szerint a vevő a házingatlanért magasabb vételárat fizet. Az ilyen megállapodás semmis. A 46/1974. (XII. 4.) Korm. számú rendelet (R.) 3. §-a szerint az értékesítésre elfogadott családi ház eladási árát az állami ingatlanközvetítő szerv által becsült helyi forgalmi érték figyelembevételével kell megálapítani. A 30/1974. (XII. 4.) PM—ÉVM sz. együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint a családi ház értékesítése a kijelölt vevő részére a R. 3. §-a szerint meghatározott eladási áron történik. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy családi ház felajánlása esetén az adásvétel csak az állami ingatlanközvetítő szerv becslése alapján megállapított forgalmi értékkel egyező vételár kikötése mellett jöhet létre. Az ingatlan eladásra történő felajánlása az eladó rendelkezési jogának a rendeletben körülírt mértékben történő korlátozását eredményezi. A kiegészítő megállapodás a jogszabály megkerülését célozza és a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21.376/1979/2. számú — a legfőbb ügyész Pfl. 33.228/1979. számú törvényességi óvásával egyező — törvényességi határozata alapján.) 14. Jog segély szolgálati képviselet esetén az iratokhoz kell csatolni a dolgozó részéről adott meghatalmazást, továbbá az illetékes szakszervezeti bizottság igazolását arról, hogy a jogsegélyszolgálat a képviselet ellátására jogosult. A Pp.-nek a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseit a szakszervezeti jogsegélyszolgálatra is alkalmazni kell. A szerint a) a jogsegélyszolgálati képviselet feltétele a dolgozó részéről adott meghatalmazás; b) a Pp. 72. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek megfelelően, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az' eljárás bármely szakában vizsgálja, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a jogsegély szolgálati képviseletet ellátó személy rendelkezik-e az illetékes szakszervezeti szervtől kapott ilyen megbízatással, az erre ! vonatkozó igazolást pedig a meghatalmazással I együtt az iratokhoz kell csatolni. A jogsegélyszolI gálatnak a képviselet ellátására való jogosultságát a szakszervezeti bizottság a dolgozó részéről adott meghatalmazáson záradékban is igazolhatja. (58. MK—PK. állásfoglalás.) (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21.376/1979/2. számú — a legfőbb ügyész Pfl. 33.228/1979. számú törvényességi óvással egyező — törvényességi határozata alapján.) 15. A munkát súlyosan zavaró magatartás lehet az is, ha a dolgozó ittas állapotban jelenik meg a munlzahelyén. Nem egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy az alkoholista milyen magatartását lehet a munkát súlyosan zavaró olyan magatartásnak minősíteni, mely alapul szolgálhat az intézeti kezelés elrendelésére. Általában az izgága, kötekedő viselkedést tekintik ilyennek. A munkát zavaró magatartások körének ilyen leszűkítése azonban nem helyes. A munkát súlyosan zavarhatja az is, ha a dolgozó ittas állapotban jelenik meg a munkahelyén és emiatt nem lehet munkábaállítani, helyettesítéséről kell gondoskodni, vagy ha ittassága balaesetveszélyt okoz. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 21.346/1979/2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 33.095/1979. számú törvényességi óvásával azonos — törvényességi határozata alapján.) 16. Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére másik lakást felajánlani, ha a bérlő másik megfelelő lakást vásárolt, azt birtokba vette, bár tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba még nem jegyezték be. A bérlő nem kötelezhető arra, hogy a lakást a. bérbeadó költségére saját maga tegye megfelelővé. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: R.) 76. §-ában foglalt rendelkezés szerint állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a következő hónap utolsó napi ára a 71. és 73. §-ban előírt feltételek nélkül is felmondhatja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára tart igényt, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedéiyt kapott és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő ugyanabban a, városban (községben) levő beköltözhető lakást ajánl fel. Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére másik lakást felajánlani, ha