Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 14. szám
310 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám (2) Ha a külföldi állampolgár betegellátása az (1) bekezdés alapján díjtalan, az intézet az ápolás időtartamának befejezésével egyidőben köteles az Egészségügyi Minisztérium Igazgatási- és Jogi Főosztályának jelentést tenni az ápolási napok számáról és a felmerült betegellátási költségekről. 6-§ (1) A betegellátási díj megfizetésére köteles külföldi állampolgár — ha a sürgős szükség esete nem áll fenn — .intézeti felvételekor a betegellátási díjat köteles befizetni. Ezért az intézetbe csak akkor vehető fel, ha a betegellátási díjat — az ápolás várható időtartamára — teljes egészében befizeti. Ha az ápolás a várt időtartamnál hosszabb ideig tart, a további betegellátási díjat az intézetből történő elbocsátás időpontjáig, vagy ha ez az időpont előre nem állapítható meg, a betegellátási díjat 10 naponként előre kell befizetni. Az ápolás várható időtartamát az intézet illetékes osztályának vezetője állapítja meg. (2) Ha az intézeti felvétel sürgős szükség alapján történik, és a fizetőköteles beteg a felvételkor a betegellátási díjat nem fizette be, kötelezni kell, hogy azt már ápolásának tartama alatt fizesse be. (3) Ha a külföldi állampolgár — akár sürgős szükség alapján történt felvétele, akár a vártnál hosszabb ideig tartó ápolása esetén — a betegellátási díjat, vagy annak egy részét nem .fizeti be, csak addig tartható az intézetben, amíg az az ápolásához feltétlenül szükséges. (4) Annak a külföldi állampolgárnak, akinek államával a Magyar Népköztársaság egészségügyi, vagy szociálpolitikai egyezményt kötött, az egyezmény értelmében azonban díjtalan betegellátásra nem jogosult (heveny megbetegedésben nem szenved, a sürgős szükség esete nem áll fenn) a betegellátási díjat számlázni kell. A díjfizetésről kiállított és a kezelt betegnek átadott számlára minden esetben rá Icell vezetni, hogy a gyógykezelésre jelentkezett személy betegellátása nem heveny megbetegedés miatt történt, és a sürgős szükség esete nem állott fenn. 7, § (1) A külföldi állampolgár az ápolásával kapcsolatban felmerült betegellátási díjat közvetlenül a gyógykezelést nyújtó egészségügyi intézmény (kórház- rendelő- intézet) pénztárába köteles fizetni. Az intégrált gyógyító- megelőző intézményhálózatba nem tartozó (körzeti orvosi rendelő) intézetek esetében az intézetet fenntartó tanács pénztárába kell befizetni. Ez utóbbi esetben — a sürgős szükség eseté* kivéve — a gyógykezelés addig nem kezdhető meg, amíg a külföldi állampolgár nem igazolja,* hogy a gyógykezélés költségét az intézetet fenntartó tanács pénztárába befizette. A külföldi állampolgár gyógykezelését végző személy a beteg ellátási díjat nem veheti át. (2) A mentőszállítási díjat — a betegellátási díjjal együttesen — a beteget ellátó intézet számlázza a külföldi állampolgárnak. Ha a mentőszállítás nem az intézetbe vagy intézetből történt, a mentőszállítási díj felszámításáról, behajtásáról, illetőleg elszámolásáról az Országos Mentőszolgálatnak kell gondoskodnia a jelen utasításban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával. (3) A kijózanító állomásra szállított külföldi állampolgár a beszállításával felmerült költségeket és az állomáson történő ellátásának díját, az elbocsátáskor köteles a kijózanító állomást fenntartó intézmény bevételi számlájára befizetni. 8- § ' (1) Ha a külföldi állampolgár a 6., illetőleg a 7. §-ban foglaltaknak nem tett eleget és a betegellátási díjat az intézetből való távozásakor nem fizette meg, az ápolttal a fennálló díjtartozásról kötelezvényt kell aláírattatni. Ha a kötelezvény aláírását a külföldi állampolgár megtagadja, az osztályvezető főorvos ezt a tényt a kötelezvényre feljegyzi. A kötelezvény mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. (2) Az intézet a külföldi állampolgárt (fizetésre köteles hozzátartozókat) terhelő betegellátási díjat köteles az intézetet megillető követelésként előírni, és annak beszedésére a szükséges intézkedéseket mielőbb megtenni. (3) Az intézet a külföldi állampolgárok terhére előírt díjkövetelésekről — ha azokat az ápolttól behajtani nem tudja — köteles minden negyedév végén kimutatást készíteni, és azt közvetlenül a Pénzintézeti Központnak (Budapest, V. Dorottya u. 5.) megküldeni. A kimutatáshoz mellékelni kell a betegfelvételi jegyzőkönyv és a betegellátási díjakról kiállított számla másolatát, valamint az (1) bekezdésben említett kötelezvényt. Ha az intézet a beteg halála miatt a kötelezvényt nem írathatta alá, ezt a tény jeleznie kell a kimutatásban. A betegfelvételi jegyzőkönyv-másolaton a személyi adatokat pontosan, lehetőleg okmányok (pl. útlevél) alapján kell feljegyezni. Az ápolt külföldi' lakóhelyének megjelölésénél a hivatalos helységnevet (Wien, Cluj stb.) kell használni, és emellett az ápolt magyarországi ideiglenes lakcímét is fel kell tüntetni. A kórismét latinul és magyarul kell a jegyzőkönyv másolatára feljegyezni. A kimutatáshoz csatolt számlamásolaton a felszámított betegellátási díj teljes összegét, az arra történt befizetések és a még fennálló hátralék összegét kell feltüntetni, v (4) Azoknál a hátralékoknál, amelyeknél az intézet a kimutatást és mellékleteit — behajtás céljából — a Pénzintézeti Központnak megküldte, az intézet nyilvántartásában ezt a körülményt be kell vezetni, és a továbbiakban — a (6) bekezdés szerinti kivétellel — a tartozás behajtása iránt intézkedni nem kell. (5) Ha a külföldi behajtásra kimutatott betegellátási díj utóbb — a behajtási eljárástól íüggetle-