Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 26. szám

802 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám 3. § (1) A Btv 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, jelenlegi c) pontja pedig d) pontra változik: ,,c) eljár a szövetkezeti tagsággal összefüggő jogvitákban, valamint a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti perekben," (2) A Btv 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkaügyi bíróság határoz az eljárását megelőzően döntő más szerv (munkaügyi, szövetkezeti döntőbizottság, társadalombiztosítási szerv stb.) jogerőre emelkedett határozata ellen benyújtott ügyészi óvás [5. § (2) bek.1, valamint új eljárás kezdeményezése tárgyában." 4. § A Btv 43. §-a után a következő rendelkezést kell beiktatni: „43/A. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat az igazságügyminiszter által kijelölt büntetésvégrehajtási bíró és a hivatásos pártfogók látják el. (2) A büntetésvégrehajtási bíró és a hivatásos pártfogók a megyei bíróságon működnek." 5. § A Btv 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az igazságügyminiszter rendszeresen tájékoztatja a munkaügyi minisztert és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatának tapasztalatairól." 6. § A Btv 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: .,74. § (1) A járásbíróság népi ülnökeit az ülnököt jelölő szerv szerint illetékes helyi tanácsok, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit pedig a fővárosi, megyei tanácsok választják meg öt évre a területükön lakó vagy ott dolgozó állampolgárok közül. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Öt évre választja. (2) A katonai bíróság népi ülnökeit, rendfokozatuknak megfelelően, tiszti gyűlésen, tiszthelyettesi gyűlésen, illetőleg csapatgyűlésen választják. A hivatásos és továbbszolgáló állománvű népi ülnökök megbízatása öt évre, a sorállományú népi ülnökök megbízatása pedig szolgálatuk időtartamára szól." 7. § A Btv 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi népi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt időszerű feladatok megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet). Az ülnöki értekezletre meg kell hívni a Hazafias Népfront helvi szervezetének és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának (járási szakmaközi bizottságának) képviselőjét is." 8. § A Btv 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „80. § (1) A bírósági titkár a bíróság vagy a közjegyző hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárásban, valamint a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben eljárási cselekményt végezhet és határozatot hozhat, büntető ügyekben pedig az ügy érdemét nem érintő eljárási cselekményt végezhet. (2) A bírósági titkár, valamint a fogalmazó feladatait a törvény, valamint az eljárási törvények keretei között az igazságügyminiszter határozza meg." 9. § Ez a törvényerejű rendelet 1979. évi október hó 1. napján lép hatályba. Losonczi Pál s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára INDOKOLÁS a híróságokról szóló 1972. évi IV. tv módosítására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetéhez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az Országgyűlés 1972-ben alkotta meg a bíróságokról szóló új törvényt, amely — figyelembe véve államéletünk fejlesztése iránti követelményeket — megvalósította az igazságszolgáltatás, a bírósági szervezet egységét, egyszerűsítette a jogvitákat intéző fórumok rendszerét és eljárását, megszüntette a szükségtelen párhuzamosságokat és széttagoltságot, és megteremtette a bíróságok irányításának, valamint működésének korszerűbb szervezeti kereteit és egj'éb feltételeit. Igazságszolgáltatásunkkal szemben azonban a követelmények tovább fokozódnak és ez szükségessé teszi néhány kérdésben a bíróságokról szóló törvény módosítását. a) A munkaügyi bíróságok 1972-ben történő megszervezése az egységes igazságügyi szervezet kialakításában fontos lépés volt, de csak az első lépés. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a munkaügyi bíróságok felügyeletét hatékonyabbá lehet tenni, színvonalasabb működésük feltételeit pedig tovább lehet javítani az egységes bírósági szervezeten belül. A tervezet szerint a munkaügyi bíróságok továbbra is önálló szervezetként működnek, de nem az igazságügyminiszter közvetlen felügyelete alatt, hanem a megyei bíróság elnökének irányítása alá rendelve. Az átszervezést követően a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának felügyeleti joga a jelenlegi formában megszűnik. Az igazságügyminiszter őket továbbra is rendszeresen tájékoztatja a munkaügyi ítélkezés tapasztalatairól. b) Az átszervezéssel párhuzamosan egységessé válik a munkaügyi, a szövetkezeti tagsági és a