Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 803 társadalombiztosítási viták elbírálása úgy, hogy mindezek a jogviták a munkaügyi bíróságok hatáskörébe kerülnek. Ez a megoldás biztosítja ezekben az ügyekben az egységes törvényességi szemlélet és jogalkalmazói gyakorlat kialakulását. c) A bíróságokról szóló törvény egyéb rendelkezéseinek módosítását indokolja a törvénynek az újabb jogszabályokkal való összhangba hozatala (népi ülnökök választása), illetőleg a bíróságok munkája hatékonyságának további fokozása (pL megyei bírósági kollégiumok szerepe). RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz A bíróságok munkájának elemzésében, értékelésében és ítélkezésük irányításában jelentős szerep hárul a megyei bírósági kollégiumokra, amelyek mint a megyei bíróságok hivatásos bíráinak testületei működnek. E kollégiumok munkájának további megerősítését szolgálja, ha nemcsak a megyei bíróság bírái, hanem a megye területén működő más bíróságok — járásbíróságok, munkaügyi bíróságok — egyes kiváló felkészültségű bírái is — határozott időre szóló kijelöléssel — részt vesznek a kollégium munkájában. A tervezet emellett változatlanul lehetővé teszi, hogy az adott kérdés tárgyalására a megyei bíróság elnöke más gyakorlati és elméleti szakembereket is meghívjon. A kollégiumok elnevezését, számát, összevonásának lehetőségét a tervezet a jelenlegi szabályozásnak megfelelően fenntartja. A 2. §-hoz A munkaügyi bíróságok jelenleg közvetlenül az igazságügyminiszter felügyelete alatt állanak. A megyei bíróság elnökének — jóllehet a munkaügyi bíróság határozata elleni fellebbezéseket a megyei bíróság bírálja el — a felügyelet tekintetében semmilyen joga nincs. A munkaügyi bíróságok irányításának ez a módja nehézkes, s nem biztosítja a megyékben az igazságszolgáltatás egységességét sem. A tervezet ezért a munkaügyi bíróságok felett gyakorolt közvetlen felügyeletet a megyei bíróság elnökére ruházza. A 3. §-hoz A munkaügyi bíróságok jelenleg csak a munkaügyi vitákban döntenek. Az ezekkel rokon szövetkezeti tagsági viták, valamint a társadalombiztosítási viták elbírálása más eljárási szabályok szerint a járásbírósághoz tartozik. Indokolt, hogy az említett — a munkaviszonyból származó vitákhoz hasonló, illetőleg azonos jellegű — ügyek a megye területén is egységesen a munkaügyi bíróságok hatáskörébe kerüljenek. Ez természetesen az eljárási szabályok módosítását is szükségessé teszi, amelyek megalkotására a Polgári perrendtartás soron levő módosítása során fog sor kerülni. A 4. §-hoz A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. sz. tvr kiemeli a bíróság büntetésvégrehajtással kapcsolatos feladatait (ilyen pl. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának enyhítése vagy szigorítása, a feltételes szabadságra bocsátás, annak megszüntetése, a pártfogó felügyelettel kapcsolatos feladatok stb.). E feladatok ellátását a megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetésvégrehajtási bíró végzi. A bíróságnak ezek, a büntetések és intézkedések végrehajtásában kiemelkedő jelentőségű feladatai feltétlenül indokolttá teszik, hogy a bírósági törvény erről kifejezetten szóljon. Ugyanígy indokolt, hogy a törvény utaljon a hivatásos pártfogókra is, akiknek a feladata a különböző büntetésekhez és intézkedésekhez kapcsolódó pártfogó felügyelet és az utógondozás. Az 5. §-hoz Jelenleg a munkaügyi bíróságok felett a Bíróságokról szóló törvény 50. §-ában meghatározott felügyeletet az igazságügyminiszter a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben gyakorplia. A munkaügyi miniszternek, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának ez a felügyeleti joga megszűnik, mivel a tervezet szerint ezentúl a munkaügyi bíróságok szervesen beilleszkednek a bírósági szervezetbe. A tervezet szerint azonban az igazságügyminiszter az említetteket rendszeresen tájékoztatja a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatának tapasztalatairóL A 6. §-hoz A törvény szerint a népi ülnökök választása négy évre szólt. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának öt évben való megállapítása (1975. évi I. tv) szükségképpen magával vonja, hogy a népi ülnökök választása is ugyanerre az időszakra történjék. Ezt valósítja meg a tervezet valamennyi bíróság vonatkozásában. A 7. §-hoz A népi ülnökök a bíróságon részt vesznek az ítélkezésben, a nép jogtudatát közvetítik a hivatásos ítélőbíró számára. Szerepük igen jelentős. Mindeddig azonban a bíróságokról szóló törvény nem tartalmazott olyan szabályt, amely gondos-