Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 19. szám

622 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám b) pont és (3) bek. b) pont], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak minősített esetei [355. § (2)—(5) bek.], alárendelt súlyos testi sértéssel járó megsértésének bűntette [358. § (3) bek.], abban az esetben is, ha az elkövetőt megelőzően merénylet [Btk. 143. § (1) és (2) bek!], emberölés [Btk. 166. § (1) és (2) bek.] és erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §) miatt ítélték el. Ezeknél a cselekményeknél az erőszak — s többnyire a személy elleni közvetlenül véghezvitt erőszak — a bűncselekmény tényállásában foglalt elkövetési magatartás vagy a cselekmény véghezvitelének módja s egyben a bűncselekmények jellemzője, mely indokolja a különös viszszaesői minőség szempontjából a hasonlóság megállapítását. 'Ugyanakkor indokolt a korábbi elítélés alapjául szolgált legsúlyosabb élet elleni bűncselekményekre utalás, hasonlóan a Btk. 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéshez. B) erőszakos közösülés (197. §), szemérem elleni erőszak (198. §), természet elleni fajtalanság (199. §), természet elleni erőszakos fajtalanság (200. §), és megrontás (201—202. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a különös tárgya a nemi szabadság védelme és a kiskorúak egészséges nemi fejlődésének a biztosítása, amely egyben ezek jellemzője is. C) Üzletszerű kéjelgés (204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §), kitartottság (206. §), kerítés (207. §), közveszélyes munkakerülés (266. §) és tiltott szerencsejáték szervezése (267. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonlóságát az élősdi jelleg, a munka nélküli keresetre törekvés, illetőleg az olyan erkölcstelen életvitel folytatása adja, amely további bűncselekmények elkövetésének veszélyét hordozza magában. D) Vesztegetés (250—254 §) és befolyással üzérkedés (256. §). Ezeknek a bűncselekményeknek közös jellegzetessége, hogy a közélet tisztaságát veszélyeztetik, egyrészt a hatóságok működése során, másrészt a gazdasági életben elkövetett korrupciós magatartásokat határozzák meg. Ezért a különös visszaesőkénti értékelés szempontjából indokolt ezek hasonló jellegének megállapítása. E) Üzérkedés (299—300. §), árdrágítás [301. § (1)—(3) bek.], adócsalás (310. §) és visszaélés jövedékkel (311. §). Az üzérkedés és az árdrágítás jellegében hasonlóságát nemcsak az elkövetési tárgy azonossága mutatja, hanem az is, hogy az üzérkedés általában magában foglalja az árdrágításra alkalmasság objektív veszélyét is. Az üzérkedési cselekmények egy része xef sem követhető másként, mint az adóbevétel csökkentésével, s mindkét cselekménynél általában az elkövető harácsoló életszemlélete nyilvánul meg. Erre tekintettel ezek a bűncselekmények jellegükben is hasonlóak, így av különös visszaesőkénti értékelés szempontból a hasonlóság megállapítása szüksége^. F) Devizagazdálkodás megsértése [309. § (1) —(4) bek.], valamint csempészet és vámorgazdaság (312. §). Az említett bűncselekmények szoros összefüggése nemcsak abban áll, hogy egyaránt a pénzügyi bűncselekmények körébe tartoznak, hanem az elkövetési cselekmények, elkövetési tárgyak, a bűncselekmény alanyainak, a cselekmény motívumának és célzatának gyakran tapasztalható azonossága is megfigyelhető. A Btk. 299. §-a (2) bekezdésének d) pontja mint összefoglalt bűncselekmény-tényállást ismeri az üzérkedésnek devizagazdálkodás megsértésével, csempészettel vagy vámorgazdasággal összefüggésben elkövetését, és ez a rendelkezés biztosítja, hogy mindhárom cselekmény újbóli elkövetése esetén — a cselekmények ugyanilyen jellegére tekintettel — a különös visszaesőkénti értékelés megállapítható legyen. V. A többszörös visszaesők 1. A Btk. 137. §-ának 14. pontja határozza meg a többszörös visszaeső fogalmát. A Btk. Különös Része egyetlen törvényi tényállásban sem szabályozza minősített esetként a cselekmény többszörös visszaesőként értékelését, hanem kizárólag az Általános Rész tartalmaz rendelkezéseket az ebbe a kategóriába tartozó bűnelkövetők tekintetében. A többszörös visszaeső személyi társadalomra veszélyessége kiemelkedő, ezért a Btk. 98. §-ának (1) bekezdése a büntetés .kiszabása körében a különös visszaesőkre megállapított és a Btk. 97. §-ában írt rendelkezések alkalmazását írja elő. Ebből nem következik az, hogy a többszörös visszaeső egyben a különös visszaesői kategóriába esne, lehetséges ugyanis, hogy az elkövető újabb — immár legalább harmadik elítélés alapjául szolgáló — bűncselekménye nem ugyanolyan vagy hasonló jellegű, mint amelyeket korábban megvalósított. Azt a körülményt, hogy a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is, a büntetés kiszabása során, a bűnösségi körülmények értékelésénél kell figyelembe venni. A Btk. a többszörös visszaeső kategóriába tartozó elkövetőkkel szemben szigorúbb szabályozást tartalmaz, mint a különös visszaeső kategóriába tartozó személyek esetében. A többszörös visszaeső tekintetében is különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében enyhíthető a büntetés, ez az enyhítés azonban csak a Btk. Különös Részében meghatározott szabadságvesztés alsó határáig terjedhet. Más szóval az ún. egyszeres enyhítés alkalmazásával a bíróság a Btk. 97. §-a (3) bekezdésének a)—e) pontjaiban meghatá-