Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 571 Minisztertanácsi rendelet A Minisztertanács 20/1979. (V. 26.) számú rendelete a gazdasági bírságról szóló 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet* módosításáról 1. § A gazdasági bírságról szóló 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § Gazdasági bírságot kell kiszabni, ha a vállalat jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbé. ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon a) jelentős anyagi előnyre tesz szert, különö­sen, ha árdrágítással, tisztességtelen haszon­szerzéssel, illetőleg gazdasági erőfölényével visz­szaélve jut jelentős anyagi előnyhöz; b) súlyosan sérti, illetőleg veszélyezteti a la­kosság jogos érdekeit, különösen, ha 1. rendszeresen vagy jelentős mennyiségben, illetve értékben rossz minőségű terméket állít elő vagy hoz forgalomba, 2. rendszeresen vagy jelentős mennyiségű, il­letve értékű terméknél a termék minőségéről, tulajdonságairól valótlan tényeket állít, ilyeneket tanúsít, vagy nem tesz eleget a vásárlók tájékoz­tatására vonatkozó lényeges kötelezettségeinek,' 3. rendszeresen vagy jelentős mennyiségű, il­letve értékű terméknél a terméket olyan jelzéssel hozza forgalomba, amelynek az nem felel meg, illetőleg azon félrevezetésre alkalmas árujelzőt használ, 4. nem tesz eleget az alkatrészek, a tartozé­kok és a javítószolgálat folyamatos biztosítására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének; c) sérti vagy veszélyezteti a tisztességes gazdál­kodás követelményeit, különösen, ha 1. a szerződéses kapcsolatokban gazdasági erő­fölényével visszaélve, ideértve a kereslet és kíná­lat egyensúlyának hiányából adódó helyzetet is, a maga javára rendszeresen indokolatlan egyol­dalú előnyt biztosító feltételeket köt ki, 2 ismételten és indokolatlanul elzárkózik attól, hogy tényleges gazdasági kapcsolatait azok jel­legének megfelelő szerződésben rendezze, 3. ismételten indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító általános szerződési feltételeket hasz­nál, 4. gazdasági erőfölényével visszaélve a másik felet a szerződésből eredő jogos igényei érvénye­sítésének mellőzése érdekében bármilyen mó­don befolyásolja, * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1973. évi 32. szá­mában. 5. a termék vagy szolgáltatás nyújtását más terméke, illetőleg szolgáltatása megvásárlásához vagy igénybevételéhez köti; d) jelentősen sérti, illetőleg veszélyezteti a népgazdaság érdekeit, különösen, ha 1. fedezetlen kötelezettségvállalással, pénztar­tozásainak rendszeres késedelmes fizetésével, a termékforgalmazásra, a beruházásokra, a munka­erő- és bérgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével számottevően megzavarja a pénz-, hitel-, termékforgalom, a beruházások, illetőleg a munkaerő- és bérgazdálkodás rendjét, vagy egyébként jelentős népgazdasági kárt okoz, 2. ismételten vagy különösen jelentős összegű követelésnél indokolatlanul nem tesz eleget a szerződésszegésen alapuló igénye érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének, 3. jogszabályban meghatározott kötelezettségei megszegésével jelentősen megsérti a minőség­védelemhez fűződő érdekeket, 4. rendszeresen vagy jelentős mennyiségű, il­letve értékű termék tekintetében olyan gazdasági tevékenységet folytat, amelyre tevékenységi köre nem terjed ki, 5. egyes termékek (alkatrészek) termelését a külön jogszabályban előírt együttműködési, ille­tőleg egyeztetési kötelezettség megsértésével szünteti meg és ezzel számottevően megzavarja a termékforgalom rendjét vagy* az ellátásban sú­lyos nehézséget okoz: e) jogszabályban előírt engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően végez külkereskedelmi tevékenységet; j) a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabá­lyok szerint engedélyhez kötött tevékenységet az előírt engedély nélkül vagy az engedélyben meg­határozott feltételektől eltérő módon végez; g) a munka egészséges és biztonságos végzésé­re vonatkozó szabályokban előírt kötelezettsége elmulasztásával vagy megszegésével a vállalat dolgozóinak életét, testi épségét vagy egészsé­gét súlyosan veszélyezteti." 2. § Az R. 3. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Gazdasági bírság kiszabását indítványozza) ,,d) feladatkörüket érintő vállalati \ tevékeny­séggel kapcsolatban a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi, megyei tanácsok végrehajtó bizottságai ügykör szerint illetékes szakigazgatási szervei jaVaslatára a vég­rehajtó bizottság titkárai". 3. § Az R. 4. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a 3. §-ban nem említett ellenőrzésre, illetőleg minőségi vizsgálatra jogosult állami szerv feladatai teljesítése, illetőleg ellenőrzése során

Next

/
Oldalképek
Tartalom