Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 17. szám
572 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám olyan körülményt tár fel, amely gazdasági bírság kiszabására alapul szolgálhat, erről felügyeleti szervét gazdasági bírság indítványozása céljából köteles értesíteni; egyidejűleg köteles tájékoztatni a legfőbb ügyészt és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot is." . 4- § Ez a rendelet 1979. július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Miniszteri rendeletek Az egészségügyi miniszter 3/1979. (V. 29.) Eü M számú rendelete az egyéni védőfelszerelésekről A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 75. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás és a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a munkaügyi miniszterrel, a Szakszevezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, valamint a Kisiparosok Ors^^os Szervezetével egyetértésben a követkéz"'- ' -"ideiem: 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatókra, a szövetkezetekre \'a továbbiakban egvütt: vállalat) és a velük munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozókra (a továbbiakban: dolgozó). 2. § (1) A vállalat védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés) köteles ellátni a dolgozót, ha munkakörében, illetőleg a munkahelyén egészségét vagy testi épségét károsító hatás áll fenn. illetőleg léphet fel vagy az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja. Ha valamely munkafolyamatnál a dolgozót többféle ártalom érheti, minden egyes ártalomra, illetőleg az ártalmaktól egvüttesen védő, kombinált egyéni védőfelszerelést kell biztosítani. A vállalat az egyéni védőfelszerelés helyett pénzbeni megváltást nem adhat. (2) Az (1) bekezdésben említett károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket, valamint az ezek fennállása esetén biztosítandó egyéni védőfelszerelés-fajtákat e rendelet melléklete tartalmazza. Az előirt védőfelszerelés-fajtán belül biztosítandó egyéni védőfelszerelést a Szakszervezetek Országos Tanácsa által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kiadott és évente felülvizsgált jegyzék határozza meg. (3) Ha a dolgozók egészségének és testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdekek indokolttá teszik, a vállalat az e rendelet mellékletében meghatározott eseteken kívül is köteles megfelelő egyéni védőfelszerelést biztosítani. 3. § (1) A vállalat vezetője a vállalat szakszervezeti szervével (szövetkezeteknél a vezetőség a szakszervezeti szervvel, illetőleg a szövetkezeti vagy a szociális bizottsággal) egyetértésben e rendelet melléklete és a 2. § (2) bekezdésében megjelölt jegyzék alapján — a 2. § (3) bekezdésében említett esetben azokon túlmenően is — a munkavégzés körülményeire és a műszaki biztonságra figyelemmel a vállalati (intézeti, szövetkezeti) munkavédelmi szabályzatban (a továbbiakban: VMSZ) határozza meg: a) azokat a munkaköröket és munkahelyeket, ahol egyéni védőfelszerelés biztosítása szükséges, b) az a) pontban emiitett munkakörökben és munkahelyeken biztosítandó egyéni védőfelszerelést. (2) Az (1) bekezdésben említett szabályozás kidolgozásába be kell vonni az üzemi egészségügyi szolgálat orvosát (a gyógyító-megelőző ellátás intézményeinél a függetlenített vagy megbízott higiénikus orvost), aki szükség esetén szakvéleményt kér a területileg illetékes közegészségügyijárványügyi szolgálat, illetőleg közegészségügyijárványügyi kirendeltség keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségtől. Amennyiben a vállalatnál üzemi orvos nincs, a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség szakvéleményét kell megkérni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen rendelet szerint a VMSZ-ben rögzítendő egyéb szabályok megállapításánál is. 4. § (1) A vállalat az adott munkakörben, illetőleg munkahelyen foglalkoztatott saját dolgozójával azonos egyéni védőfelszerelést köteles biztosítani — a területén munkát végző, más munkáltató alkalmazásában álló. dolgozóknak (kivéve, ha a vállalatok közötti szerződés értelmében az egyéni védőfelszerelést ez utóbbi munkáltató biztosítja), — az alkalmi és társadalmi munkát végzőknek, — a kötelező szakmai továbbképzésben részt vevő dolgozóknak, — a felsőoktatási intézmények, a középiskolák és szaktanfolyamok hallgatóinak, illetőleg tanulóinak, a szakmunkástanulóknak és a vállalati munkában részt vevő iskolai tanulóknak. (2) Az egészségügyi szakközépiskola és szakiskola tanulói számára a védőruhát az oktatás (szakmai gyakorlat) teljes időtartamára az iskola biztosítja.