Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 17. szám

570 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám re (43. §) és hatásaira (44. §). Magyar állampolgárnak nem magyar állampolgár által történő örökbefogadását hatályos jogunk (Csjté 18. §) is gyámsági engedélyhez, kötötte; a javaslat ezt a követelményt támasztja arra az esetre is, amikor magyar állampolgár nem magyar állampolgárt fogad örökbe. Hatályos jogunkat (Csjté 19. §) érvényesíti a javaslat a gyámrendeléssel és a gyámság megszűnésével kapcsolatban, de a gyámság szabályait — más kérdésekre is kiterjeszkedve — részletesebben állapítja meg (48. §). VIII. Fejezet Munkajog (51—53. §) 1. A javaslat a külföldi elemet tartalmazó munkaviszonyra irányadó jog meghatározását nem bízza a munkaszerződést kötő felekre; több külföldi megoldással szemben nem ismeri el tehát a felek jogválasztó jogát a munkaszerződéssel kapcsolatban. A javasolt szabályok különbséget tesznek a szerződésen alapuló munkaviszonyok és a kinevezéssel vagy választással keletkező munkaviszonyok között [51. § (1) és (2) bek.]. A szerződésen alapuló munkaviszonyoknál a munkavégzés helyének joga irányadó föl. § (1) bek.]. Ez a megoldás meglehetősen általános a nemzetközi gyakorlatban. Indokolt mégis az a kivétel, hogy ha magyar munkáltató dolgozója munkáját külföldön kiküldetésben vagy tartós külföldi szolgálatban végzi, a munkaviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni [52. § (1) bek.]. Elfogadottak a nemzetközi gyakorlatban a többi kivételek is [52. § (2) és (3) bek.]. 2. A javaslat a munkaviszony valamennyi problémáját (a munkaszerződés anyagi és alaki érvényességi feltételeit, érvénytelenségének következményeit, továbbá a munkaviszony tartalmát és megszűnését) egyetlen jog uralma alá helyezi <53. §). IX—X—XI. Fejezet Joghatóság. Eljárási jogi rendelkezések. Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása (54—74. §) 1. A javaslat részletesen szabályozza a joghatóság kérdéseit, meghatározva, hogy milyen ügyekben járhatnak el magyar, illetve külföldi bíróságok vagy más hatóságok (54—59. §). Ezek a szabályok nemzetközi gazdasági tárgyú szerződésből származó vitás ügyekben a felek írásban kötött megállapodásával félre tehetők; az ilyén joghatósági kikötés kizárólagos is lehet (62. §). | Egyes ügycsoportokban kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el (55. §); más ügyekben viszont a magyar szervek eljárása kizárt (56. §); a többi ügyben a magyar szervek mindig eljárhatnak (54. §), illetve eljárásuk meghatározott feltételek mellett megengedett (57—61. §). 2. A magyar bíróság vagy más hatóság eljárására nemzetközi magánjogi ügyekben is a magyar jog szabályai irányadók (63. §); a javaslat a kivételeket részletesen felsorolja (64. §). A javaslat egységesíti és összefoglalja a nemzetközi jogsegély és megkeresés főbb szabályait (67—69. §), amelyek a gyakorlatban és jogsegélyszerződéseinkben eddig is érvényesültek. 3. A külföldi határozatok elismerésével kapcsolatban azt az általános elvet fogalmazza meg a javaslat, hogy el kell ismerni a külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben a magyar bíróságnak vagy más hatóságnak nincs kizárólagos joghatósága \'70. §). Ez alól a főszabály alól kétirányú kivétel érvényesül: egyrészt bizonyos esetekben (meghatározott feltételek mellett) el kell ismerni a külföldi határozatot olyankor is, ha magyar szervek* kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben született (71—72. §); másrészt viszont adott esetben a külföldi határozat semmiképpen sem ismerhető el (73. §). 4. A záró rendelkezések tartalmazzák a törvényerejű rendelet hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket, és a hatályon kívül helyező rendelkezéseket. A javaslat rendelkezéseinek visszaható hatályát a szabályozás hiánya indokolja. Nem terjed ki azonban a visszaható hatály a választott jogra, a folyamatban levő eljárásra, illetve a már eljáró hatóság, bíróság joghatóságára [75. § (2) bek.]. A határozatok elismerésének visszamenőleges hatálya is azt a célt szolgálja, hogy a jogi szabályozás hiánva miatti felemás helyzeteket megoldja (pl. a külföldön lakó magvar állampolgárok bontóoerében hozott külföldi határozatok elismerése). Kivételt képeznek azonban azok az ügyek, amelyekben magyar bíróság vagy hatóság is hozott már határozatot, mert, ezekben az esetekben természetesen ez utóbbi határozatot kell érvényesnek tekinteni [75. § (3) bek.]. A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztő jogszabályi rendelkezések között számos elavult rendelkezés található, de a nemzetközi magánjog átfogó rendezéséig I1 hézagpótló szerepet töltöttek be [75. § (4) bek. a) pont]. A Munka Törvénykönyvének 6. §-a helyébe a javaslat VIII. fejezetével összhangban új rendelkezés lép [75. § (4) bek. b) pont].