Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 17. szám

564 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17, ^zám Családi Jog, VIII. Munkajog, IX. Joghatóság, X. Eljárási Jogi Rendelkezések, XI. Külföldi Határozatok Elismerése és Végrehajtása. A polgári jog, családi jog, munkajog területén a javaslat a nemzetközi jogszabály alkotási, ítélkezési, szerződéskötési gyakorlatban és szokásban, illetve a tudományban kialakult ún. kapcsoló elvekre épít. A kapcsoló elvek — az adott gazdasági-társadalmi viszonyok jellegének megfelelően — a jogszabályösszeütközés esetén választ adnak arra a kérdésre, hogy a szóba jövő több állam joga közül melyik állam jogát kell alkalmazni a felmerülő nemzetközi magánjogi kérdésben. A kapcsoló elvek megállapításánál a javaslat arra törekedett, hogv megoldásai összhangban legyenek a Magvar Népköztársaság nemzetközi szerződéseiben elfogadott szabályokkal. Részletes indokolás I. Fejezet Általános szabályok 1-9. § L Az általános szabályok a javaslat célkitűzéseit, alkalmazási területének meghatározását, továbbá azokat az általános rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek elvben minden nemzetközi magánjogi jogviszonynál érvényesülhetnek. EzeKet a szabályokat elsősorban az teszi szükségessé, hogy a nemzetközi magánjog — így a javaslat — normái nem mondják meg azt, hogy az adott esetben milyen magatartást keli vagy lehet tanúsítani, nem állapítják meg a jogviszonyban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit. A nemzetközi magánjogi szabálvok utaló jogszabályok, amelyek arra adnak választ hogy melyik állam jogát kell alkalmazni, ha egy külföldi elemet tartalmazó polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban elvileg több állam jogának alkalmazására kerülhet sor.Magyar bíróság, vagy más hatóság csak a magyar utaló szabálvok alapján alkalmazhat külföldi jogot. A külföldi jog alkalmazásának elvi lehetőségét ma minden állam elismeri. Nem utolsó sorban az államok békés egymás mellett élése kívánja meg, hogy a nemzetközi kereskedelem, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén, továbbá az állampolgárok vagyoni (öröklési stb.) és személyi (családi stb.) viszonyai körében lehetőség nyíljék más állam jogának alkalmazására, ha az adott jogviszony megítélése ezúton jobban biztosítható. 2. A javaslat 1. §-a meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyekre szabályozása kiterjed. A többi szocialista ország törvényhozási gyakorlatát is követve, a nemzetközi magánjogi rendezés kiterjed valamennyi külföldi elemet tartalmazó polgári jogi, családi jogi és munkajogi jogviszonyra. A javaslat kiterjed az eljárási szabályokra is. Az eljárási jogi cselekmények azonban csak a polgári jogi, családi jogi és munkajogi jogviszonyokkal kapcsolatban tartoznak a javaslat hatálya alá. Nem terjed ki viszont a javaslat hatálya például adójogi és más pénzügyi jogi viszonyok eljárási vonatkozásaira (megkeresésekre stb.). 3. A javaslat rendelkezéseinek többsége mind az érintett felekre, mind az eljáró" bíróságra (más hatóságra) kötelező. Ez alól az elv alól a javaslat a szerződésekre vonatkozó szabályoknál tesz kivételt (24. §): a szerződésekre elsősorban azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szeződes megkötésekor vagy később választottak, s csak az ilyen választás hiányában érvényesülnek e körben a javaslat szabályai. A javaslat szabályainak általános kötelező jellege alól — a szerződési jogon kívül — még egy kivétel van: ha a felek az irányadó külföldi jo£> mellőzését közösen kérik. Ebben az esetben vagy a magyar jog, vagy — a szerződések körében biztosított jogválasztás lehetősége esetében is — a felek által választott más külföldi jog szabályait kell alkalmazni (9. §). 4. A javaslat átfogó jellege mellett sem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyeket a Magyar Népköztársaság által kötött nemzetközi egyezmények tartalmaznak, illetőleg az olyan többoldalú nemzetközi szerződésekben foglalt szabályokat, amelyekhez hazánk is csatlakozott. A javaslat rendelkezéseit tehát nem lehet alkalmazni olyan kérdésekben, amelyeket "nemzetközi szerződés szabályoz (2. §). 5. A javaslat általános szabályaiban foglalt rendelkezések többségét tehát a nemzetközi magánjogi szabályok nem önálló jellege, utaló természete teszi indokolttá. Az általános szabályokban a nemzetközi magánjogi tényállásokra irányadó jogszabályok kiválasztásának, alkalmazásának és esetleges mellőzésének legfontosabb elveit találjuk. a) A nemzetközi magánjogi utaló szabály mindig olyan tényálláshoz kapcsolódik, amelynek egyes elemei jogi alakban nyertek megfogalmazást: az utaló szabály éppen egy meghatározott jogi fogalomhoz kapcsolva jelöli ki az alkalmazandó jogot. Ennek következtében gondot okozhat, hogy az illető jogi fogalmat hogyan kell értelmezni. A javaslat (3. §) a jogvitában megítélendő tények vagy viszonyok jogi minősítésére a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezését írja élő. A nemzetközi törvényhozói, illetve bírói gyakorlatot követi a javaslat akkor, amikor a jogi minősítésnél az illető jogintézményt szabályozó külföldi jog figyelembevételét rendeli, ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg. Ebben a szabályban a más jogrendszerekkel szembeni diszkrimináció elvetésének elve jut kifejezésre.