Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

428 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám eljárásjogi alapja — többek között — a nyomozásnak a Be 127. § (1) bekezdés b) pontján alapuló megtagadása. A megrovást tehát a nyomozást megtagadó határozatban is kell, illetve lehet alkalmazni. Ez a kioktatás jogintézményét feleslegessé teszi. A 17. §-hoz A Tervezet 17. §-a a Be 141. §-ának (2) bekezdését módosítja. Ez a törvényhely arra az esetre is szabályozza az eljárás folytatásának elrendelését, ha a nyomozást a Be 139. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, a gyanúsított figyelmeztetésben részesítésével szüntették meg. A Tervezet 64. §-a szerint a Be 139. §-a (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti. A Be 141. §-ának új (2) bekezdéséből ezért elmarad az előbbi rendelkezésre való utalás, rendelkezést tartalmaz viszont arra, hogy ha a gyanúsítottat megrovásban részesítették, az eljárás folytatásának elrendelése esetén a felettes ügyész hatályon kívül helyezi a nvomozást megszüntető határozatot. A 18. §-hoz i A szigorított őrizet elrendelésére irányuló ügyészi indítványhoz a Tervezet fontos eljárási következményeket füz: a védő kötelező részvételét (4. §) és a vétségi eljárás kizárását (9. §). Indokolt tehát, hogy ha az ügyész ilyen indítványt tesz, ezt a vádirat tartalmazza. A Tervezet 18. §-a ennek megfelelően módosítja a Be 146. §-a (2) bekezdésének f) pont i át. A 19. §-hoz 1. A Be 153. §-ának (1) bekezdése a vétségi eljárásban a nyomozás megszüntetésére jogosítja fel az ügyészt, ha úgy látja, hogy az elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban elkövetett, egyébként vétséget megvalósító cselekmény miatt szükségtelen a kényszergyógykezelés elrendelése. A Be-nek ez a rendelkezése a hatályos Btk 61. §-a (1) bekezdésének ahhoz a rendelkezéséhez kapcsolódik, amely az egyébként vétséget megvalósító cselekmény esetében lehetővé teszi, hogy a bíróság a kényszergyógykezelést mellőzze, ha ez a társadalom védelme szempontjából szükségtelen. Az utóbbi rendelkezést az új Btk. 74. §-a nem vette át. Ezért a Be 153. §-ának (1) bekezdésében szabályozott nyomozás-megszüntetési jog fenntartására sincs szükség. 2. A Be 153. §-ának (2) bekezdése az eljárás folytatásának elrendelésével kapcsolatban — egyebek között — a Be 139. §-a (1) bekezdésének e) pontjára is utal. Minthogy az utóbbi rendelkezés a Tervezet 64. §-a szerint hatályát veszti, a Tervezet 19. §-a a Be 153. §-ának új szövegéből elhagyja a Be 139. §-a \'l) bekezdésének e) pontjára utalást. A 20. §-hoz A Be 173. §-a szerint a bíróság a tárgyalás előkészítése során megállapíthatja, hogy a bűncselekmény a vádtól eltérően minősülhet. A Tervezet azzal is számol, hogy a bíróság a tárgyalás előkészítésekor észleli a vádlott szigorított őrizete elrendelésének a lehetőségét, bár az ügyész ezt a vádiratban nem indítványozta. Garanciális szempontból fontos, hogy a bíróság ezt a lehetőséget a tárgyalás előkészítése során hozott határozatában megállapítsa. A Tervezet 20. §-a ennek megfelelően módosítja a Be 173. §-át. A 21. §-hoz A Be 209. §-ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy a védelem jogainak megóvása érdekében a bíróság milyen intézkedéseket tesz a vád megváltoztatása, illetve kiterjesztése, továbbá, a vádtól eltérő minősítés lehetőségének megállapítása esetén. Ezek az intézkedések garanciális szempontból indokoltak akkor is, ha a bíróság a tárgyalás adatai alapján megállapítja a vádlott szigorított őrizete elrendelésének lehetőségét. A Tervezet 21. §-a ennek megfelelően módosítja a Be 209. § (3) bekezdését. A 22. §-hoz A Be 210. §-a a vád megváltoztatására, kiterjesztésére vonatkozó szabályokat [209. § (3) bek.] rendeli alkalmazni arra' az esetre is, ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelését. A Tervezet 22. §-a a Be 210. §-át kiegészíti a szigorított őrizet elrendelésének indítványozásával. A szigorított őrizet súlyos joghátrány, ezért indokolt, hogy ha az: ügyész ezt a tárgyaláson indítványozza, a vád megváltoztatására vonatkozó szabályok érvényesüljenek A 23. §-hoz 1. A Tervezet 23. §-a az eljárás megszüntetésének a Be 213. §-ának (1) bekezdésében felsorolt okait azzal az esettel egészíti ki, ha a vádlott a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető (új Btk 28. §). A Tervezet ezt az említett felsorolás b) pontjába iktatja be, minthogy ez a pont tartalmazza a magánindítvány hiányát is, amely ugyancsak büntethetőséget kizáró ok. 2. A Be 213. §-ának (2) bekezdése az eljárást megszüntető végzésben a polgári jogi igény érdemben elbírálására ad lehetőséget — egyebek között — a 213. § (1) bekezdésének e) pontja esetében, amennyiben a bíróság a hatályos Btk 60. §-át alkalmazza. Az új Btk intézkedési rendszerében a figyelmeztetés helyébe a megrovás lép, és megrovás