Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 367 Az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének 121/1978. (AT. 48.) ÁH sz. közleménye a tisztességtelen haszon keletkezéséről A hatékonysági követelmények fokozása, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítása, a tervszerűség erősítése érdekében 1979. január 1-én a szabályozórendszer egyes elemei módosulnak. A szabályozás feltételeinek szigorítását az árképzés rendjének is alá kell támasztania. Nem engedhető meg, hogy az árak és nyereségek tervszerűtlen fellazításával gyengítsék a központi intézkedések kedvező hatásait. A szabályozórendszer változtatására vonatkozó központi irányelveknek megfelelően az áremelkedések, valamint a pénzügyi intézkedések és egyéb, a szabályozórendszerben végrehajtott változtatások költségnövelő hatása csak az árhatóságok által meghatározott esetekben és mértékkel háríthatók tovább az árakban; azok részben vállalati eredmény terhére rendeződnek. Annak érdekében, hogy a vállalati árképzésben a központi szabályozás irányelvei maradéktalanul érvényesüljenek, felhívjuk a gazdálkodó szervek ügyeimét, hogy az 1979. I. l-e után forgalomba hozott, szabad árformába tartozó új termékek árának helyes árkialakítási rendjére különös figyelmet fordítsanak. A vállalatok akkor járnak el helyesen, ha az 1979. I. 1-i központi áremelések és pénzügyi, valamint egyéb intézkedések (adók, illetékek emelése, adókedvezmények vagy támogatások csökkentése stb.) miatti költségnövekedést — az árhatóságok által meghatározott kivételektől eltekintve — az árvetésbe állított nyereség csökentésével ellensúlyozzák. A fentiekkel ellentétben álló árképzést, illetve áralkalmazást az árellenőrző szervek az 1022/1973. (VI. 27.) Mt számú határozat 5. és 6. pontja alapján kifogásolni fogják. A fentiekkel ellentétes árkialakítás ugyanis a forgalomban levő rokon, illetve helyettesítő cikkek árához képest aránytalanul magas árat és az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereséget eredményez. Az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének 122/1978. (AT. 48.) AH sz. közleménye a tervezett áremelés előzetes bejelentési kötelezettsége alá vont termékekről Az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének a 10/1974. (XII. 17.) ÁH számú rendelkezéssel módosított 2/1974. (III. 14.) ÁH számú rendelkezésében (a továbbiakban: rendelkezés) előírt, szabad árformába tartozó árak, illetve díjak tervezett emelésének előzetes bejelentési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések a következő bekezdésben meghatározott körre 1979. VI. 30-ig terjednek ki. Valamennyi szabadáras ipari termék termelői árának és szolgáltatás díjának, továbbá a kereskedelmi árrés mértékének tervezett emelését be kell jelenteni, ha az 1979. I. 1-i központi termelői árintézkedéssel, az adók, illetékek emelésével, adókedvezmények vagy támogatások csökkentésével, illetve megszüntetésével függ össze. Kivételt képez az az eset, ha ezeknek az árakban történő továbbhárításához az illetékes árhatóság hozzájárult. Ez esetben a fentiek miatti költségnövekedés, a hatósági hozzájárulás mértékéig, külön bejelentés nélkül végrehajtható. A bejelentési kötelezettség — amennyiben az illetékes árhatóság az 1979 I. 1-i áremeléssel kapcsolatban az ár, díj, árrés emeléséhez hozzájárult, a rendelkezés 1. § (2) bekezdésének c) pontjában szabályozott ún. induló, — egyéb esetekben pedig a rendelkezés 1. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott, a korábban alkalmazott árhoz képest áll fenn. Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 1. Ha a munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az akkor is érvénytelen, ha a jogszabály a megszegéséhez kifejezetten nem fűzi az érvénytelenség jogkövetkezményét. Az igazgatási és adminiszratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlatról szóló 19/1975. (XII. 28.) Mü M—PM számú együttes rendelet 10. §-a szerint 1976. január 1-től a vállalati irányító szerveknél és a vállalatoknál a meghatározott munkakörökben (a rendelet 2. sz. melléklete) — az 1975. december 31-én munkajogi állományban levők munkába való visszatérésén túlmenően — új dolgozó nem alkalmazható. [Hasonló rendelkezést tartalmaz a 17/1976. (XII. 11.) Mü M—PM számú együttes rendelet.] A rendelet 14. §-a szerint a dolgozónak a ténylegesen ellátott munkakörétől eltérő besorolása (bújtatás) vagy a létszámot pótló (bővítő) célból a felügyelt szervtől, intézménytől, vállalattól való berendelés esetén az érintett vezetőkkel szemben szigorú felelősségre vonást kell alkalmazni. Kétségtelen, hogy a jogalkotó a vállalat vezetője felelősségre vonásával kívánta a rendelet megsértését szankcionálni, azonban ez nem zárja ki — a rendelet megsértésével kötött munkaszerződés esetén — az Mt. 22. §-a (3) bekezdésének alkalmazását. Eszerint érvénytelen az a munkaszerződés, amelynek megkötése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ezt a szabályt kell tehát abban az esetben is alkalmazni, ha a jogszabály kifejezetten nem fűzi az érvénytelenség jogkövetkezményét a megszegéséhez. Következésként a létszámfelvételi zárlatról szóló rendeletek megszegésével létesített munkaszerző-