Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 129 (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, vagy elmebeteg lett. (3) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be. A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése 36. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy — személyére is figyelemmel — a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. V IV. FEJEZET BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK í CÍM A büntetések A büntetés célja 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetésé miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogv akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetési nemek 38. § (1) Főbüntetések 1. a halálbüntetés, 2. a szabadságvesztés, 3. a javító-nevelő munka, 4. a pénzbüntetés. (2) Mellékbüntetések 1. a közügyektől eltiltás, 2. a foglalkozástól eltiltás, 3. a járművezetéstől eltiltás, 4. a kitiltás, 5. a kiutasítás, 6. a vagyonelkobzás, 7. a pénzmellékbüntetés. (3) A (2) bekezdés 2—6. pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül is alkalmazhatók, ha alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállanak. A halálbüntetés 39. § (1) Halálbüntetés csak azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor huszadik életévét betöltötte. (2) Halálbüntetés mellett mellékbüntetésként csak vagyonelkobzást lehet alkalmazni. (3) Halálbüntetés kiszabása eietén az ítélet jogerőre emelkedésével mindazok a jogkövetkezmények beállnak, amelyeket a törvény a közügyektől eltiltáshoz fűz (54. §). (4) Ha a halálbüntetést kegyelemből más büntetésre változtatják át, a vagyonelkobzás kivételével a mellékbüntetések kiszabásáról a bíróság utólag határoz. A szabadságvesztés 40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év. 41. ,§ (1) A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 42. § (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó, vagy kegyelem folytán halálbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), b) terrorcselekmény (261. §), — légi jármű hatalomba kerítése (262. §), — emberölés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, közveszélyokozás és rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés, 197. § (2) bekezdés, 198. § (2) bekezdés, 259. § (2)—(3) bekezdés, 321. § (3)—(4) bekezdés], c) halálbüntetéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. fejezet) miatt szabták ki. (3) Fegyházban kell végrehajtani a két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső.