Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 07 (2) Az ingatlannyilvántartási ügyiratoknál, továbbá az ügyiratok jellegétől függően egyes gyűjtőszámos iratok esetében (másolatmegrendelések, adatszolgáltatások stb.) nem kötelező az előadói ív használata. (3) Az előadói ívet a) az irat borítójaként; b) előnyomott első oldalát az ügyirat legfontosabb adatainak, továbbá az ügyintézői, kiadói utasítások és egyéb iratkezelési mozzanatok feljegyzésére; c) belső oldalait a kiadmány-tervezet, valamint feljegyzések leírására kell használni. (4) Az előadói ívet az ügyintéző nyitja meg. Az ügyintéző gondoskodik arról, hogy az egyes iratok a mellékleteikkel együtt az ügyintézésnek megfelelően a keltezésük, illetőleg érkezésük sorrendjében kövessék egymást az előadói ívben. (5) Az (írásbeli intézkedés nélkül) irattározás céljából visszaküldött iratnak nem szükséges előadói ívet nyitni. Ilyen esetben az irattári jelet az irat alsó részére jegyzi fel az ügyintéző. Kiadmányozás 20. §. (1) Az írásbeli intézkedés aláírására (kiadmányozására) jogosult személy az intézkedés tervezetét aláírja és keltezéssel látja el. Az intézkedés tervezetét a kiadmányozásra jogosult személy sajátkezűleg írja alá (névbélyegző nem használható). (2) Azt a kiadmányt, amelyet nem sajátkezű aláírással kell kiadni, a kiadmányozás során névaláírás előtt „K" (kiadtam) jelzéssel kell ellátni; a kiadmányra pedig a név után „sk" jelet kell tenni. Ha a kiadmányozó a kiadmányt sajátkezűleg kívánja aláírni, ezt a tényt a tervezet aláírásakor „Kh" (kiadmányt hozzám) betűkkel kell jelezni. A kiadmány tisztázása 21. §. (1) A tisztázatokat általában gépíró készíti elő. Ha célszerű, a kiadmány tervezetét és tisztázatát egyszerre is el lehet készíteni. (2) A tisztázatot írógéppel vagy sokszorosítással kell elkészíteni. Minden esetben jó minőségű papíron, eredeti példányként kell elkészíteni azt a kiadmányt, amelyet külföldre küldenek. Az ingatlannyilvántartási határozatok és másolatok külföldi kézesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön MÉM—OFTH intézkedés tartalmazza.' (3) A tisztázat bal felső részén az alábbi sorrendben fel kell tüntetni: — a földhivatal nevét; — címét, postai irányítószámát; — távbeszélő számát, postafiók számát; — az ügyirat iktatószámát; — az ügyintéző nevét (ha nem azonos a kiadmányozóval). (4) A tisztázat jobb felső részén az alábbi sorrendben fel kell tüntetni: — a tárgyat; — a mellékletek számát; — a hivatkozási számot vagy jelzést; — a határidőt. (5) Magánszemélyekkel folytatott levelezés alkalmával a tárgyat nem kell külön feltüntetni; a címzést — a határozatok kivételével — a szöveg elé kell írni. -(6) A tisztázaton a szöveg után — bal oldalon — a kiadmányozás keltét, jobb oldalon a kiadmányozó nevét és beosztását kell feltüntetni. Egyeztetés 22. §. Ha a tisztázat nem együtt készül a tervezettel, a kettőt egyeztetni kell. Az egyeztetés megtörténtét és keltét az összeolvasok az előadói ív megfelelő rovatába feljegyzik és kézjegyükkel látják el (pl.: „egyeztette: Bné, Kné, IX. 20."). A tisztázat aláírása, hitelesítése 23. §. (1) Az eredeti aláírásra kerülő („Kh") jelzéssel kiadmányozott tervezetről készült tisztázatokat egyeztetés után az ügyiratokkal együtt a kiadmányozóhoz kell küldeni. Az ügyiratot a kiadmányozónak visszatartani akkor sem szabad, ha a tisztázatot nem kívánja aláírni és ezért érvényteleníti. (2) Minién kiadmányt az aláírás mellett bal oldalt el kell látni a földhivatal nevét feltüntető körbélyegző lenyomatával. Az „Sk" jelzésű tisztázatokra ezen kívül a kezelő „A kiadmány hiteléül" záradékot is rávezeti, lebélyegzi és sajátkezűleg aláírja. Az ügyiratok átadása továbbítás céljából 24. §. A kiadmányozott ügviratokat a tisztázatokkal együtt a kezelőnek kell átadni, az átvételt az előadói munkakönyv „Visszaadás elismerése" rovatában kézjeggyel igazolni kell. Az ügyiratok továbbítása 25. §. (1) Az irat továbbítása (expediálása) előtt a kezelőnek ellenőriznie kell, hogy az iktatószám és a címzés a kiadmányozott tervezeten levővel, a