Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 43. szám

1328 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám teles gondoskodni [1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 120. § (1) bek. b) pont]. Az elhelyezésnél viszont figyelembe kell venni, hogy a szerződés szerint a volt bérlő csak szükséglakásra tarthat igényt. [A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20.903/1979/2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.076/1979/1—1. számú törvényességi óvásával egyező hátározata alapján.] 30. A Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezelésben részesülő személy peres eljárásban is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, azonban a gyermektartásdíj mértékére ilyen esetben is az 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó. A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet és e rendelet végrehajtásáról szóló 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendelet szerint a gyermektartásdíjat — megegyezés hiányában — a bíróság a tartásra köteles személy munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A tartásdíj alapjául szolgáló munkabért és egyéb juttatást (jövedelmet stb.) általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes kereset (jövedelem stb.) figyelembevételével kell kiszámítani. A tartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20%-át. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a munkabér és juttatások 50%-át nem haladhatja meg. Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a nemperes eljárásban a bíróság dönthet az eljárás alá vont személy arra ráutalt gyermekének tartásáról az intézeti kezelés tartamára. A gyermektartásdíj alapja a beutalt keresményének adóval, a beutalt eltartásával felmerülő, továbbá a saját szükségleteire fordítható, illetőleg tartalékolható összeggel csökkentett része. A gyermektartásdíj összege egy gyermek után a beutaltnak az említettek szerint fennmaradó keresményének a fele, két gyermek esetében a kétharmada, három vagy több gyermek után a fennmaradó keresmény teljes összege. A kétféle gyermektartásdíj között tehát mind az eljárás módjában, mind pedig a tartásdíj mértékében lényeges eltérés van. Eddig nemperes eljárás formájában a gyermektartásdíj megállapítására rendszerint 0I5 an esetekben került sor, amikor a házastársok együttéltek és az eltartásra szoruló gyermekük a közös háztartásukban volt. A gyakorlatban felmerült azonban az a kérdés, hogy hogyan kell megállapítani a gyermektartásdíjat abban az esetben, ha a bíróság a felek házasságát felbontja és ennek kapcsán kerül sor a gyermektartásdíj rendezésére és a kötelezettet a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezelik. Volt olyan jogi álláspont, hogy ilyen esetben a gyermektartásdíjat a 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet alapján kell megállapítani és alkalmazni kell a Legfelsőbb Bíróság PK. 390. számú állásfoglalásával módosított PK. 136. számú állásfoglalást, az 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együttes rendeletben foglaltak csak a nemperes eljárásra vonatkoznak. Ez az álláspont azonban téves. A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet a gyermektartásdíj megállapításának általános szabályait tartalmazza, amelyet mindazokban az esetekben alkalmazni kell, amelyekre vonatkozóan külön jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Ilyen külön- jogszabály az 5/1973. (VI. 3.) IM— Eü M számú együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely a munkaterápiás gyógykezelésre kötelezett személy tartásdíj fizetési kötelezettségének a mértékére vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság PK. 390. számú állásfoglalásával módosított PK. 136. számú állásfoglalása azért sem alkalmazható, mert az a szabadságvesztés büntetését töltő, illetőleg előzetes letartóztatásban levő személyekre vonatkozik, nem pedig a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezeltekre. A Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezelt személy gyermektartási kötlezettségét nemcsak az említett rendeletben szabályozott nemperes eljárás kereíében lehet megállapítani. Ez a rendelet az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozik és az intézeti kezelés elrendelésével egyidejűleg lehetővé teszi az eljárás alá vont személy gyermektartásdíj fizetésére kötelezését is tekintet nélkül arra, hogy az érintett gyermekkel egy háztartásban élt vagy sem. Ez a lehetőség azonban nem zárja ki azt, hogy a bíróság az intézetben gyógykezelt személy gyermektartási kötelezettségét perben állapítsa meg. Az ilyen kereseti kérelem nem utasítható el azon a címen, hogy a gyermektartásdíj megállapítása nemperes eljárásra tartozik. Az anyagi jog alkalmazása szempontjából természetesen a perben is az 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezése az irányadó. [A Legfelsőbb Bíróság Pf. II. 20.774/1979. számú, ügyészi fellebbezés alapián hozott ítélete alapján.] 31. A hivatalos kiküldetés, vagy külszolgálat alkalmával a jogszabály szerint felszámítható költségátalány baleseti járadékként nem igényelhető. A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló 33/1951. (I. 31.) MT számú rendélet 21. §-ának