Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 43. szám

1328 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám teles gondoskodni [1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 120. § (1) bek. b) pont]. Az elhelyezésnél viszont figyelembe kell venni, hogy a szerződés szerint a volt bérlő csak szükséglakásra tarthat igényt. [A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20.903/1979/2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.076/1979/1—1. szá­mú törvényességi óvásával egyező hátározata alapján.] 30. A Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezelésben részesülő személy peres eljárás­ban is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, azonban a gyermektartásdíj mértékére ilyen eset­ben is az 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együt­tes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó. A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet és e rendelet végrehajtásáról szóló 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendelet szerint a gyer­mektartásdíjat — megegyezés hiányában — a bí­róság a tartásra köteles személy munkabére, já­randósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A tartásdíj alapjául szolgáló munkabért és egyéb juttatást (jövedelmet stb.) ál­talában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes kereset (jövedelem stb.) figyelembevételével kell kiszámítani. A tartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a kö­telezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20%-át. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a munkabér és juttatások 50%-át nem haladhatja meg. Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésé­ről szóló 1974. évi 10. számú törvényerejű rende­let végrehajtásáról szóló 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésé­ben foglalt rendelkezés szerint a nemperes eljá­rásban a bíróság dönthet az eljárás alá vont sze­mély arra ráutalt gyermekének tartásáról az inté­zeti kezelés tartamára. A gyermektartásdíj alapja a beutalt keresményének adóval, a beutalt eltartá­sával felmerülő, továbbá a saját szükségleteire fordítható, illetőleg tartalékolható összeggel csök­kentett része. A gyermektartásdíj összege egy gyermek után a beutaltnak az említettek szerint fennmaradó keresményének a fele, két gyermek esetében a kétharmada, három vagy több gyermek után a fennmaradó keresmény teljes összege. A kétféle gyermektartásdíj között tehát mind az eljárás módjában, mind pedig a tartásdíj mér­tékében lényeges eltérés van. Eddig nemperes eljárás formájában a gyermektartásdíj megállapí­tására rendszerint 0I5 an esetekben került sor, ami­kor a házastársok együttéltek és az eltartásra szo­ruló gyermekük a közös háztartásukban volt. A gyakorlatban felmerült azonban az a kérdés, hogy hogyan kell megállapítani a gyermektartásdíjat abban az esetben, ha a bíróság a felek házasságát felbontja és ennek kapcsán kerül sor a gyermek­tartásdíj rendezésére és a kötelezettet a Munka­terápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezelik. Volt olyan jogi álláspont, hogy ilyen esetben a gyermektartásdíjat a 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet alapján kell megállapítani és alkalmazni kell a Legfelsőbb Bíróság PK. 390. számú állás­foglalásával módosított PK. 136. számú állásfog­lalást, az 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együt­tes rendeletben foglaltak csak a nemperes eljárás­ra vonatkoznak. Ez az álláspont azonban téves. A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet a gyermektartásdíj megállapításá­nak általános szabályait tartalmazza, amelyet mindazokban az esetekben alkalmazni kell, ame­lyekre vonatkozóan külön jogszabály eltérő ren­delkezést nem tartalmaz. Ilyen külön- jogszabály az 5/1973. (VI. 3.) IM— Eü M számú együttes rendelet 4. §-ának (3) be­kezdésében foglalt rendelkezés, amely a munka­terápiás gyógykezelésre kötelezett személy tartás­díj fizetési kötelezettségének a mértékére vonat­kozik. A Legfelsőbb Bíróság PK. 390. számú állás­foglalásával módosított PK. 136. számú állásfog­lalása azért sem alkalmazható, mert az a szabad­ságvesztés büntetését töltő, illetőleg előzetes le­tartóztatásban levő személyekre vonatkozik, nem pedig a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezeltekre. A Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben gyógykezelt személy gyermektartási kötlezettsé­gét nemcsak az említett rendeletben szabályozott nemperes eljárás kereíében lehet megállapítani. Ez a rendelet az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet végrehajtására vonatkozik és az intézeti kezelés elrendelésével egyidejűleg lehe­tővé teszi az eljárás alá vont személy gyermek­tartásdíj fizetésére kötelezését is tekintet nélkül arra, hogy az érintett gyermekkel egy háztartás­ban élt vagy sem. Ez a lehetőség azonban nem zárja ki azt, hogy a bíróság az intézetben gyógy­kezelt személy gyermektartási kötelezettségét per­ben állapítsa meg. Az ilyen kereseti kérelem nem utasítható el azon a címen, hogy a gyermektartás­díj megállapítása nemperes eljárásra tartozik. Az anyagi jog alkalmazása szempontjából természe­tesen a perben is az 5/1978. (VI. 3.) IM—Eü M számú együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésé­ben foglalt rendelkezése az irányadó. [A Legfelsőbb Bíróság Pf. II. 20.774/1979. szá­mú, ügyészi fellebbezés alapián hozott ítélete alapján.] 31. A hivatalos kiküldetés, vagy külszolgálat al­kalmával a jogszabály szerint felszámítható költ­ségátalány baleseti járadékként nem igényelhető. A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illető­leg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló 33/1951. (I. 31.) MT számú rendélet 21. §-ának

Next

/
Oldalképek
Tartalom