Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 35. szám

780 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám szövetkezetnek nincs jogász alkalmazottja, sőt gyakran jogi képzettségű tagja sem, így e feladat elvégzését külön megbízással lehet csak megoldani. A MÉSZÖV jogtanácsosa hivatalból nem jogosult a lakásszövetkezet beadványának elkészítésére és ellenőrzésére. Nincs azonban jogi akadálya annak, hogy a jogtanácsossal, a lakásszövetkezeti titkárság jogi képzettségű dolgozójával, az ÁFÉSZ-ek, a Takarékszövetkezetek, vagy bármilyen más szövetkezet jogtanácsosával a Szövetség érdekképviseleti körébe tartozó tagszövetkezet a munka végzésére irányuló egyéb jogviszony létesítése keretében — az 1/1976. (I. 31.) Mű M sz. rendelet, különösen pedig annak 13—14. §-aiban, továbbá a jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) Korm. sz. rendelet 4. § (1) bek. c) pontjában és a 9. § (3) bek.-ben foglalt rendelkezések figyelembevételével — az ingatlannyilvántartási bejegyzés elkészítésére eseti megbízási szerződést kössön A főállású munkáltató engedélyének megadása szükséges a megbízási szerződés érvényességéhez. Az eseti megbízás alapján — ellenkező megállapodás hiányában — a jogtanácsos részére díjazás jar. A főosztály álláspontja szerint — és ezt a több megyében már kialakult gyakorlat is alátámasztja — az egyetlen beadványban érintett nagyobb lakásszámra tekintettel lakásonként 100 Ft munkadíjért, kis lakásszámú szövetkezetekben pedig lakásonként 150—200 Ft munkadíjért tartjuk elvégezhetőnek. Tájékoztatásul közöljük, hogy a telekkönyvezési feladatok sürgősségére való tekintettel (valamenynyi bejegyzési kérelmet 1978. XII. 31-ig be kell nyújtani!) több MÉSZÖV elnöke hozzájárult a feladat ilyen megoldásához. A fent javasolt díjtétel egyébként kisebb mint az ügyvédi díjszabás alapján a jogtanácsosok részére elszámolható 50%-os díjtétel mértéke. SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály közleménye Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 18. Az ingatlan hosszabb idő alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értékének megállapítása. A kisajátott ingatlanok forgalmi értékének felderítése során a kirendelt ingatlanforgalmi szakértő gyakran arra hivatkozik, hogy az ingatlanforgalmi jegyzékben nem talált olyan beépített ingatlan eladására vonatkozó adatot, amely a kisajátított ingatlannal való összehasonlításra alkalmas. Ilyen esetekben a szakértő az ingatlan forgalmi értékét becsléssel határozza meg. A forgalmi érték becsléssel való megállapítása nem tekinthető helytállónak. A kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú tvr. (a továbbiakban: tvr.) 8. §-ának (1) bekezdése szerint a kisajátott ingatlanért járó kártalanítást a 9—11. §-okban meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. A tvr. 10. § (1) bekezdése szerint a kártalanítás megállapítása során figyelembe kell venni a hosszabb idő — legfeljebb öt év alatt — szélesebb körben kialakult forgalmi értéket. A hosszabb idő alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értéket pedig az adott, vagy akár más, de azonos jellegű településhez tartozó, hasonló adottságú ingatlanok konkrét forgalmi adataival összevetve lehet megállapítani. Az értékbecslés — mégha azt az ingatlanforgalom terén nagy gyakorlattal rendelkező igazságügyi szakértő végezte is — nem alkalmas a hoszszabb idő — legfeljebb öt év — alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi érték meghatározására. Ehhez több olyan átruházott ingatlan forgalmi adatai szükségesek, amelyek az értéket befolyásoló tényezőiket tekintve összehasonlíthatók a kisajátított ingatlannal. A Legfelsőbb Bíróság P törv. I. 21.236/1977/3. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.238/1977. számú törvényességi óvásával egyező törvényességi határozata alapján. 19. A pedagógusok letelepedési segélyre való jogosultsága kérdésében munkaügyi vita indításának lehetősége. A pályázati felhívásban tett ígéret köti a munkáltatót. A 210/1971. (MK. 13.) MM—Mü M számú együttes utasítás 15. §-ának (1) és (4) bekezdése értelmében az 501—504. kulcsszámú munkakörbe tartozó azokat a pedagógusokat, akiket az utasítás hatályba lépése után általában területi pótlékra kijelölt oktatási intézményekbe neveznek ki, illetve helyeznek át, 2000—10 000 Ft összegű letelepedési segélyben lehet részesíteni. A letelepedési segély azonban csak egyszer fizethető ki. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a letelepedési segély kifizetésének és visszafizetésének feltételeit — a szakszervezettel egyetértésben — a megyei tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője határozza meg. Kérdésként merült fel, hogy a letelepedési segélyben való részesítés végett — figyelemmel a 9 1967. (X. 8.) Mü M sz. rendelet 1. § (3) bekezdésére — munkaügyi vita kezdeményezhető-e. A fenti kérdésre vonatkozó helyes álláspont szerint, ha az idézett jogszabály felhatalmazása alapján készült belső szabályzatokból az következik, hogy a meghatározott feltételekkel rendelkező pedagógus munkaviszonya alapján alanyi jogosultságot szerzett a letelepedési segélyre, úgy a segély kifizetésének megtagadása esetén, annak kifizetése iránt munkaügyi vitát indíthat. Az igény megalapozottsága tekintetében nem hagyható figyelmen kívül az sem, miszerint a Művelődésügyi Közlönyben közzétett pályázati felhívásokban egyes pedagógusi állásokat akként