Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 781 hirdetnek, hogy a pályázat elfogadása esetén letelepedési segély és más juttatás jár. A pályázat elfogadása és a munkába lépés után módosított olyan helyi szabályozásra, amely a letelepedési segélyre való jogosultság elbírálása kérdésében kizárólagos mérlegelési jogkört biztosít a pályázati felhívás kibocsátójának az igény jogosságának elbírálása szempontjából, jogszerű lehetőség nincs. A pályázati felhívásnak jogszabályban meghatározott tartalmi elemei vannak. A meghirdetett pályázati feltételeken a munkáltató (pályázatot kiíró szerv) a pályázókra is érvényesen utólag — a pályázatoknak a korábban meghirdetett feltételekkel történt elfogadása után — nem változtathat, mert ez nyilvánvalóan ellentétben áll az Mt 2. §-ának (1) bekezdésében írt követelménnyel. Amennyiben tehát a pályázó bejelenti igényét a felhívásban megjelölt juttatásra, így a letelepedési segélyre, majd a pályázatot elfogadja a munkáltató, akkor a pályázati felhívásban megjelölt anyagi juttatásra vonatkozó nyilatkozat a pályázat elfogadásával köti őt és egyben a dolgozó számára munkaviszonya alapján alanyi jogosultságot is keletkeztet a kilátásba helyezett juttatás iránti igény érvényesítésére. (Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.397/1977/3. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 35.593/1977. számú törvényességi óvásával egyező határozata alapján.) 20. A kereskedelemben és a vendéglátásban a leltárhiány miatt alkalmazott hátrányos következmények jogszabályi sorrendjétől nem lehet eltérni. A kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló módosított 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 2. §-a szerint az anyagi felelősség szabályai a szabadkasszás egységekben érvényesülnek. A szoros elszámolású egységekben keletkezett leltárhiány miatt a Korm. rendelet 7. §-a szerint hátrányos jogkövetkezményeket lehet alkalmazni: a leltárhiányos egység vezetője és helyettesei a következő 12 hónapban prémiumban, illetve jutalékkiegészítésben nem részesülhetnek. Ezen túlmenően az egység vezetője, helyettesei és a beosztott dolgozók a vállalati részesedési alapból év végi részesedést nem kaphatnak, ha a visszatartott prémium és jutalékkiegészítés a leltárhiány összegét nem fedezi [7. § (1) és (2) bekezdés]. A jogalkotó a hátrányos intézkedések alkalmazására sorrendet állapított meg: elsődlegesen a vezetők prémiumát és jutalékát kell a hiány fejében visszatartani, csak ezt követően vonható meg a vezetők és a beosztottak részesedése. A sorrend betartása kötelező, attól a beosztottak hátrányára eltérni nem lehet. Törvénysértő emiatt az olyan vállalati rendelkezés, amely a leltárhiányos egységben kizárólag az év végi részesedés megvonását írja elő a vezetők és a beosztottak tekintetében, a vezetők jutalékkiegészítéséről és prémiumáról nem rendelkezik. A sorrendtől való eltérés miatt a vezetőket és beosztottakat mentesíteni kell, mert a munkaügyi vitában, illetve perben eljáró szerv a vállalat intézkedését a jogorvoslattal élők hátrányára nem változtathatja meg, a prémium, illetve a jutalékkiegészítés megvonását nem írhatja elő. Az előbbiek irányadók a felvásárló vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségére is [8/1969. (VI. 12.) Bk M számú rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja]. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.048/1978 3. számú, a Pfl. 35.795/1977. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 21. Az Ügyészségi Közlöny 1978. évi 2. számában 14. sorszám alatt közzétett állásfoglalás kiegészítése. Az 1978. évi 2. számú Ügyészségi Közlönyben 14. sorszám alatt megjelent „Az év végi részesedés megvonásának lehetőségei" című állásfoglalás a második bekezdés végén az alábbiakkal egészül ki: „valamint az Mt. V. 93. §-ának (4) bekezdése értelmében a kollektív szerződés előírhatja, hogy igazolatlan késés és mulasztás esetén egyes, az Mt. V. 87. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt büntetések — a kollektív szerződésben meghatározott mértékben — az igazolatlan késéssel és mulasztással külön intézkedés nélkül együtt járnak." 26. A gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos viták jogorvoslati fórumai. A gyermekgondozási segélyről szóló 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelettel, valamint a 28/1973. (X. 13.) MT számú rendelettel módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet (R) 5. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a dolgozó nőt foglalkoztató vállalat bírálja el, és azt — figyelemmel az R. 5. §-ának (2) bekezdésére — a táppénz folyósítására illetékes szerv folyósítja. Az üzemi kifizetőhellyel rendelkező munkáltató azonban nemcsak a gyermekgondozási segély megállapítására, hanem annak folyósítására is jogosult [100—1/1974. (Tb. K. 1—2.) Tb. Főig. utasítás 7. pontja.]. A gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos vitákban a jogszabályok eltérő jogorvoslati fórumokat jelölnek meg attól függően, hogy a vita a jogosultság kérdésével vagy a segély folyósításával kapcsolatos-e. A 11/1973. (XII. 23.) Mü M számú rendelettel módosított 3/1967. (II. 26.) Mü M számú rendelet 5. §-a értelmében a gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolatban a vállalat és a dolgozó között felmerülő jogvitákat a munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni. Más a jogorvoslati fórum a segély visszatérítésével kapcsolatos vitákban, ugyanis az 1/1967. (II. 26.) SZOT szabályzat 8. §-a kimondja, hogy a segély visszatérítésére, elévülésére, a vállalatnak a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelősségére, a segélyből történő levonásokra, valamint mindezen kérdésekkel összefüggő jogvitákra vonatkozóan a táppénzre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az üzemi