Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 34. szám

760 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám kács, szakács, raktáros, anyagbeszerző, telefonkezelő stb. 25. A szociális otthonok, intézetek, szociális foglalkoztatók, és átmeneti munkásszállások szakmai vezetőit a „szociális otthon, intézet igazgatója" elnevezés illeti meg. II. fejezet Személyi alapbér megállapítása 1. Az egyes munkaköri kulcsszámok a gyakorlottságot, a munkaviszonyban eltöltött időt az évek számához igazodóan magasabb bértételekben fejezik ki a bértáblázatokban. Az évhatárok az előző bérutasításhoz viszonyítva az alábbiak szerint módosultak : a 0—3 éves időköz-csoportba azokat a dolgozókat kell besorolni, akiknek a munkaviszonyban eltöltött ideje nem éri el a betöltött három évet; a 3—8 éves időköz-csoportba azokat a dolgozókat kell besorolni, akiknek a munkaviszonyban eltöltött ideje a három betöltött évnél több, de nem éri el a betöltött 8 évet. A további időköz-csoportok tartalma és értelmezése az előbbiekkel azonos. 2. A bérrendezésnél, a kötelező vagy soron kívüli béremelésnél a személyi alapbéreket ugy kell meghatározni, hogy azok 100 forintra, de legalább 50 forintra kerekített összegekben végződjenek. Ez a megoldás a bérszámfejtési munka egyszerűsítését is elősegíti. 3. Ha az egyes orvosok határozott idejű munkaviszonyáról, illetőleg a vezetői kinevezésről szóló rendeletben* megjelölt orvos-vezetőt a vezetői kinevezés megszűnése után ugyanannál az intézetnél tovább foglalkoztatják, alapbérét, személyi fizetését a Főorvos (2104 kulcsszámú) munkakör bértételének figyelembevételével kell megállapítani. 4. Az átlagosnál magasabb alapbért kell megállapítani azoknak az intézeti gyógyszerészeknek és gyógyszertári asszisztenseknek, akik munkaidejüknek legalább 50%-át infúziós, injekciós oldat készítése tölti ki. 5. Annak a tanfolyamos ápolónőnek, tanfolyamos asszisztensnőnek alapbérét, aki a munka melletti tanfolyam 1. évfolyamát eredményesen fejezte be (a vizsga letételét követő hó 1. napjától) 100—150 Ft-tal emelni kell. 6. A IV. munkaköri csoportba (2422—2426 kulcsszám) tartozó, az intézeti gazdasági-műszaki ellátás kt-. etében az osztály szervezeten belüli csoportvezetők személyi alapbérét 10%-kal felemelt alsó és felső bérhatárok között lehet megállapítani. PL: A 2425 kulcsszám 2. számjelű munkakörbe sorolt dol^'izót az osztályon belül szervezett csoport vezetésével bíznak meg. alapbérét nem le* 13.1975. (XII. 6.) EüM n. rendelet 11. § v2) beke^u-,*. (Tehát kizárólag az 1976. január 1-én 65. életévét már betöltött orvos-vezetőt.) het alacsonyabban megállapítani a munkakör alsó határának 10%-kal felemelt összegénél. Tehát ebben az esetben a dolgozó alapbére nem lehet kevesebb 2640 Ft-nál (2400 Ft + 240 Ft). Ez a szabály egyben azt is jelenti, hogy a munkaköri bértétel felső határa túlléphető 10%-kal, akkor, ha a dolgozó alapbére a csoportvezetői megbízatásakor a munkaköri bértétel felső határát már megközelítette, illetve azt elérte. Az egészségügyi és szociális intézményekben is fokozott gondot kell fordítani az intézeti ellenőrzési munka hatékonyságának biztosítására. Ennek érdekében a belső ellenőrök személyi alapbérének az alsó és felső bérhatárok között történő megállapításával is törekedni kell e dolgozók megfelelő anyagi ösztönzésére, illetőleg arra, hogy személyi alapbérük kifejezze a felelősségteljes munka súlyát, az intézmény gazdálkodásában betöltött fontos szerepét. Erre figyelemmel, az 1978. évi október 1-i bérintézkedés végrehajtásakor a belső ellenőrök részére az átlagosnál magasabb mértékű béremelést kell biztosítani, illetőleg e dolgozók személyi alapbérét — a fentiek alapján — a későbbiek során is az átlagosnál magasabb mértékben indokolt megállapítani. 8. A rendelet hatálybalépése után első ízben munkaviszonyt létesítőknél a szolgálati (gyakorlati) idő számításánál a rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak már nem alkalmazhatók. III. fejezet Személyi alapbér kötelező emelése 1. A bérrendelet szerint az alapbér növelésének legáltalánosabb módja a — bértáblázatokban, munkakörönként, összegszerűen megállapított — három évenként köt^ező béremelés. A kötelező béremelést a mindenkori tárgyév január hó 1. napjával kell végrehajtani. 2. A dolgozó személyi alapbére a 5/1978. (VII. 14.) Eü M—Mü M számú együttes rendelet 1. §-ával módosított R. 5. § (1) bekezdése alapján megállapított hárornévenkénti kötelező béremeléssel a bértétel felső határát meghaladhatja. Az ilyen módon megállapított személyi alapbér nem minősül személyi fizetésnek. Ha tehát a 2104 kulcsszámú munkakörbe — amelyben a bértétel felső határa 7900 Ft — besorolt főorvos személyi alapbére 1979. január 1 napján 7700 Ft, és ebben az időpontban a háromévenkénti kötelező béremelésre jogosalt — részére a R. I. számú melékletében foglalt bértáblázat szerint 350 Ft kötelező béremelést kell adni. Az említett főorvos személyi alapbére ezzel a béremeléssel 8050 Ft lesz, amely nem minősül személyi fizetésnek. A példában említett orvos részére 1982. január 1. napiám majJ r, kt'?cbbiek során is a háromévenként járó, kötelező béremelést ismét biztosítani kell.