Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 761 3. Nem jogosult a háromévenkénti kötelező bér­emelésre a személyi fizetésben részesülő dolgozó. Ha tehát például a 2104 kulcsszámú munkakör­be besorolt főorvos részére havi 8500 Ft összegű személyi fizetést állapítottak meg, ezt követően — mindaddig amíg személyi fizetésben részesül — a háromévenkénti kötelező béremelésre nem jogo­sult. A személyi fizetés visszavonása esetében a dol­gozó személyi alapbérének megállapítása a 6/1978. (III. 28.) Mü M számú rendelet 4. § (2) bekezdése szerint történik. 4. A háromévenkénti kötelező alapbéremelés időpontját, illetőleg az időpont megállapításának szabályait az R. 2—4. §-ai tartalmazzák. E szabályok szerint az R. hatályba lépését kö­vetően alkalmazott dolgozó esetében a hároméven­kénti kötelező béremelés időpontját az alkalmazás évének első napjától kell számítani. Ha például a dolgozót 1977. március 16. napjá­tól alkalmazták, a kötelező béremelés időpontját 1977. január 1. napjától kell számítani. Tehát az említett dolgozó a háromévenkénti kötelező bér­emelésre — első ízben 1980. január 1. napján vá­lik jogosulttá. Áthelyezett dolgozó esetében azon­ban a háromévenkénti kötelező béremelés időpont­ját nem kell a fenti módon, az alkalmazás évétől újra számítani, hanem a dolgozó részére korábban már megállapított időpont az irányadó, ha az első munkahelye is az R. hatálya alá tartozó egészség­ügyi vagy szociális intézmény volt, vagy ha az át­helyező szerv bérrendszere is háromévenkénti kö­telező béremelést ír elő. Ha tehát az előző példában említett, 1977. már­cius 16. napján alkalmazott dolgozót az R. hatálya alá tartozó kórház-rendelőintézettől vagy a 6/1977. (VII. 27.) OM—Mü M számú együttes rende­let (amely ugyancsak háromévenkénti kötelező béremelést ír elő) hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézménytől helyezték át az R. hatálya alá tartozó egészségügyi vagy szociális intézmény­hez és az említett dolgozó a régi munkahelyén 1978. január 1. napján lett volna jogosult a három­évenkénti kötelező béremelésre, a kötelező alap­béremelés időpontja az új munkahelyén is 1978. január 1. napja. Ha azonban a példában említett dolgozót válla­lattól helyezték át 1977. március 16-án az R. ha­tálya alá tartozó intézményhez, a kötelező alap­béremelés időpontját 1977. január 1. napjától kell számítani. IV. fejezet Besorolási feltételek részletes szabályai I. Általános besorolási szabályok II. A meglevő szakképesítés besorolás szem­pontjából történő minősítése Az egészségügy területén külön jogszabályok határozzák meg azt, hogy egy-egy szakképesítés (pl. szakorvosi, vagy egészségügyi szakdolgozói) mely munkakör ellátására jogosít E jogszabályok előírásait kell figyelembe venni, az R. VI. számú mellékletében foglalt besorolási szabályok alkal­mazása során, annak eldöntésénél, hogy a dolgo­zót meglevő szakképesítése, valamint az általa el­látott munkakörre tekintettel milyen kulcsszámú (számjelű) munkakörbe kell besorolni. Amennyiben a munkakör jellege, vagy egyéb­ként a helyi körülmények sajátosságai miatt a be­sorolási szabályok alkalmazása során vita merül fel abban a kérdésben, hogy a dolgozót a meglevő szakképesítésére figyelemmel mely kulcsszámú munkakörbe kell besorolni, azaz meglevő szakké­pesítése az adott munkakörben megfelelő, szüksé­ges vagy hasznos, a vita eldöntése a kinevező szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az R. VI. számú mellékletében foglalt besorolá­si szabályok alkalmazásánál a kinevező szerv ve­zetőjének hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a dolgozó meglevő szákképesítése az általa betöltött munkakör ellátásához megfelelő-e, vagy a szükségesnek minősített szakképesítésén felül to­vábbi szakképesítése az általa betöltött munkakör ellátásához hasznos-e. 12. Politikai végzettség főiskolai végzettségként történő elismerése Az egészségügyi dolgozók besorolása szempont­jából a Pártfőiskolán államvizsga leteltével szer­zett oklevél, valamint a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Szakosító tagozatán oktatott vala­mennyi szakágazatból államvizsga letételét együt­tesen tanúsító oklevél (ezen alpont vonatkozásá­ban a továbbiakban- Politikai Oklevél) az egyes munkaköri csoportokban főiskolai végzettségként — az érvényes jogszabály alapján — a következő besorolási feltételként kell figyelembe venni: a) A III. Szakdolgozói munkakörökben a főisko­lai végzettségű dolgozókat a Ill/a munkaköri cso­portba kell beso ölni, ha képesítésüknek megfelelő munkakört látnak el. Amennyiben a főiskolai végzettségű szakdolgo­zó nem a végzettségének megfelelő munkakört lát el, őt a lll/b. munkaköri csoportba, az „1" szám­jelű munkakörök va1 amelyikébe kell besorolni. Hasonlóan kell eljárni abban az esetben, ha a kö­zépfokú végzettségű szakdolgozónak főiskolai vég­zettséget tanúsító Politikai Oklevele van. Ha például annak a védőnőnek, aki a főiskolai képesítését nem az egészségügyi főiskolán szerez­te, hanem az említett főiskolai végzettséget tanú­sító politikai oklevele van, ot — a munkaviszony­ban töltött időtől függően — a 2351—2354 kulcs­számú ,,1" számjelű munkakörök valamelyikébe kell besorolni. b) A IV. Gazdasági, műszaki és ügyviteli mun­kakörökben a Politikai Oklevél főiskolai végzett­ségként történő elfogadása az egyes besorolási fel­tételektől függően különböző a (fő)igazgató-h lyet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom