Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 30. szám

30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 673 deleti örökös, hagyatéki teherként felel a károkozó (örökhagyó) tartozásáért, tehát a kártérítési kö­vetelés a hagyaték tárgyainak és az abból szár­mazó haszonnak, illetve az örökségnek az érté­kén túl nem terjedhet. [Ptk. 677. § (1) bek. c) pont­ja; 679. § (1) bek.] (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. 21.078/1976/2. sz., a Pfl. 30.964/1976/3. sz. legfőbb ügyészi tör­vényességi óvással egyező határozata alapján.) 24. Az ajándék Ptk. 582. §-a (1) bekezdése vsze­rinii visszakövetelésére alapított igénynél a lét­fenntartás fogalma nem szűkíthető le a szükség­letek anyagi fedezetének biztosítására, hanem ar­ra is kiterjedhet, hogy az ajándékozó ellátásáról vagy ápolásáról állandó gondozó, illetve alkalmi kisegítő gondoskodjék. A Ptk. 582. §-a (1) bekezdése szerint a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érde­kében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyez­teti. A bíróságok e jogszabályhelyre alapított igé­nyeknél a létfenntartási szükségletet esetenként az ajándékozó indokolt megélhetési költségeivel azonosítják, így ha az ajándékozás időpontjához képest az ajándékozó jövedelme nem csökkent, el­utasítják a keresetet. Az ilyen döntés a jogsza­bály helyes értelmezésével ellentétben áll. A létfenntartás — különösen idős, magukat el­látni nem képes személyeknél — nem korlátoz­ható a szükségletek anyagi fedezetének biztosítá­sára. A létfenntartási igény a megélhetéshez nél­külözhetetlen anyagi javak és rendszeres jövede­lemforrás meglétén felül — a jogosult egészségi állapotától függően — magában foglalja azt a szükségletet is, hogy az ajándékozó ellátásáról vagy ápolásáról állandó gondozó, illetve alkalmi kise­gítő gondoskodjék. Az utóbbi igény adott esetben független lehet az ajándékozó jövedelmi viszo­nyaitól és még akkor is megalapozhatja az aján­dék visszakövetelését, ha annak jövedelme a szer­ződéskötéstől nem csökkent, hanem emelkedett. Ha tehát az ajándék visszakövetelése nem pusz­tán az ajándékozó' anyagi erőforrásainak csökke­nésén, hanem ezzel okozati összefüggésben azon is alapul, hogy megrokkant egészségi állapota miatt ápolóra vagy gondozóra szorul, úgy a bí­róságnak — orvosszakértő bevonásával és a fel­peres életkörülményeinek felderítésével — azt kell tisztázni, hogy ellátása és gondozása megkövete­li-e, hogy az ajándék tárgyával (pl. ingatlannal) is­mét rendelkezzék, avagy az ellátás anyagi fedezete enélkül is biztosítható. Megjegyzendő, hogy a járadék fizetésének vagy az ajándékozó természetbeni tartásának elvállalá­sa nem mentesítheti feltétlenül a megajándékozot­tat az ajándék visszaadása alól. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 95. számú állásfoglalásának helyes felfogása szerint ugyanis az ajándék visszaadására kötelezett sze­mélynek az ajándékozó létfenntartását annak szükségleteihez igazodva kell biztosítani. Mivel pedig a természetbeni gondozás és tartás a jogo­sult, valamint a teljesítést nyújtó személy között bizalmi viszonyt feltételez, az ajándékozó részére lehetővé kell tenni, hogy maga választhassa meg gondozóját. A tartás vagy járadék nyújtása egyéb­ként is kivételes mentesítési ok, amelyre rendsze­rint akkor kerülhet sor, ha az ajándék tárgyát a megajándékozott hosszabb ideje birtokában tartja, arra beruházásokat fordított és emiatt az ajándé­kozó érdekeinek sem felel meg a szerződéskötést megelőző állapot visszaállítása. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20.484/1977/ 2. sz., Pfl. 30.686/1977/2. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozatok alap­ján.) 25. Művelési kötelezettség elmulasztása miatt állami tulajdonbavételt elrendelő földhivatali ha­tározat törvényességének bírósági felülvizsgálata. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmé­ről szóló — az 1965. évi 19. számú Tvr-rel kiegé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom