Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 28. szám

628 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám jékoztatást kapjanak a szövetkezet társadalmi és gazdasági tevékenységéről, annak eredményeiről, fogyatékosságairól, a további feladatokról, a vég­rehajtás feltételeiről, módjairól. Az igazgatóságok és az intézőbizottságok a tagsági fórumokon ho­zott határozatok megvalósításáról is rendszeresen számoljanak be az érintett testület tanácskozá­sain. Szükséges tovább fokozni a küldöttgyűlések (közgyűlések) ellenőrző szerepét az igazgatóságok, felügyelőbizottságok tevékenységének megítélésé­ben. A küldöttgyűléseken fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a szövetkezet által végzett ellenőrzése­ken túlmenően az ellenőrzési iroda és külső szer­vek által végzett vizsgálatokkal kapcsolatos be­számolókra. A hiányosságok felszámolása érde­kében szükség esetén hozzon a küldöttgyűlés is megfelelő határozatokat. A tagértekezletek működését a szövetkezetek úgy alakítsák, hogy azok döntést előkészítő és a végrehajtást ellenőrző fontos fórummá váljanak. A küldöttek ezért a tagértekezletek álláspontját következetesen képviseljék, s erről rendszeresen adjanak számot választóiknak. Az igazgatóságok, az intézőbizottságok bizto­sítsák, hogy a tagok jogai, kötelességei érvénye­süljenek, s a szervezeti élet keretén kívül is meg­tehessék a szövetkezet, vagy egyes egységei mű­ködésével kapcsolatos észrevételeiket, javaslatai­kat. A szövetkézetek a szövetkezeti rendezvényeken és egyéb módon tett tagsági észrevételeket, ja­vaslatokat elemezzék, a működésben következete­sen hasznosítsák. Az igazgatóságok és az intéző­bizottságok a közgyűlések (részközgyűlések), tag­értekezletek, küldöttgyűlés befejezését követően, a tagsági észrevételeket, javaslatokat testületi ülésen összegezzék, s hozzanak határozatot hasz­nosításukra. Működési alapelvnek kell tekinteni, hogy a tagok által a szervezeti élet keretében, vagy azon kívül tett észrevételekre, javaslatokra az érintett tag megfelelő választ kapjon. A felügyelőbizottság tekintse kiemelt felada­tának a tagság észrevételei, javaslatai elintézésé­nek, hasznosításának rendszeres ellenőrzését, an­nak tapasztalatairól éves jelentésében adjon tá­jékoztatást. 2. A szövetkezetekben valamennyi választott testületre hárulnak ellenőrzési feladatok. Ellenőr­zési funkciójuk azonban a testületek feladatköré­ből adódóan differenciált. Az ÁFÉSZ-ekben. a ta­karék- és a lakásszövetkezetekben a választott testületek többsége a sajátos tevékenységek figye­lembevétele mellett azonos hatáskörrel, jelleggel működik. Valamennyi testület ellenőrző munká­iéban főképpen a következőket vegye figyelem­be: a) A fogyasztási szövetkezetek választott testü­letei gondoskodjanak arról, hogy megértésre és következetes érvényesítésre kerüljenek szocialista céljaink és erkölcsi elveink. Valamennyi válasz­tott testület erre alapozva szervezze meg és biz­tosítsa saját határozatai végrehajtásának rendsze­res ellenőrzését. Munkatervük irányozza elő az ezzel kapcsolatos feladatokat. Egymás közötti koordinálással kerüljék el az indokolatlan párhu­zamosságokat. A szövetkezeti élet jelentős terü­letein viszont végezzenek időnként a hatáskörök­re alapozva együttes, közös ellenőrző munkát is. Az egyes testületek, — elsősorban azonban a fel­ügyelő- és ellenőrző bizottságok — megfelelő munkamegosztással gondoskodjanak arról, hogy a szövetkezetek sokirányú tevékenysége közül az egyes tagok egy-két feladatot (feladatcsopor­tot) részletesebben megismerjenek, abban az át­lagosnál nagyobb szakértelemmel és ellenőrzési gyakorlattal rendelkezzenek. b) A testületek fő ellenőrzési módszere a be­számoltatás, tájékoztatáskérés és az ülések között közösen, illetve-személyesen végzett helyszíni el­lenőrzés. A beszámoltatásban kerüljék a párhuza­mosságokat, ismétlődéseket, s a testületek előre, pontosan határozzák meg a beszámoltatás tárgyát képező területet, tevékenységet. A tájékoztatásra felkért szövetkezeti tisztségviselő, vezető, dolgozó pedig megfelelő módon készüljön fel, hogy a tes­tületet érdeklő kérdésekre érdemi választ adhas­son. A testületi tagok az érintett területeket sze­mélyesen is ellenőrizzék és tájékozódjanak az adott témával összefüggő, kialakult helyzetről, a belső- és külső ellenőrzések megállapításairól, ta­pasztalatairól, annak érdekében, hogy a felmerült kérdésekben alapos, reális véleményt nyilvánít­hassanak. c) A szövetkezetek minden vezetője és dolgo­zója az irányelvben megjelölt célok és erkölcsi magatartás szellemében végezze munkáját és se­gítse a választott szervek ellenőrző tevékenysé­gét. A szövetkezetek igazgatóságainak, elnökeinek egyik fontos kötelessége, hogy az ellenőrzésekhez az eddiginél jobban biztosítsák a szükséges tech­nikai, személyi, pénzügyi stb. előfeltételeket, a munka jó ellátásához szükséges légkört, védelmet. A tisztségviselők és a dolgozók következeteseb­ben hajtsák végre az egyes fórumok döntéseit, munkájuk színvonalának emelésére használják fel a testületi észrevételeket, javaslatokat. d) A szövetkezetek és szövetségek hatáskörük­nek megfelelően rendszeresen kísérjék figyelem­mel a vezetői erkölcsi magatartást, időben lépje­nek fel a negatív jelenségekkel szemben és a szükséges esetekben következetesen éljenek fele­lősségrevonási jogköreikkel. A testületi ellenőrző munkában kiemelkedő eredményeket elérő tiszt­ségviselők tevékenységét az erkölcsi és anyagi el­ismerések során messzemenően vegyék figyelem­be. Az ehhez szükséges feltételeket meg kell te­remteni. 3. A felügyelőbizottságoknak az eddigieknél ha­tékonyabban kell betölteniük szerepüket a műkö­dés rendszeres ellenőrzésében, a tagsági érdekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom