Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 28. szám

28. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 629 jobb érvényesítése, a szövetkezeti vagyon foko­zottabb védelme terén. A megnövekedett feladatok indokolják, hogy a felügyelőbizottság személyi összetételében — a tagság különböző rétegeinek megfelelő képvisele­te, a tagokkal való állandó és eleven kapcsolat mellett — a szövetkezeti gazdálkodás kérdései­ben való jártasság, az ellenőrző tevékenységhez szükséges erkölcsi- emberi tényezők is, az eddi­gieknél jobban érvényre jussanak. A szövetke­zeti tagok felügyelőbizottsági elnöknek olyan sze­mélyt válasszanak, aki megfelelő felkészültséggel rendelkezik, szókimondó, kritikus szemléletű s a szövetkezet vezetőivel, valamint a külső ellenőrző szervekkel érdemi munkakapcsolatok kiépítésére alkalmas, a testületi ellenőrzésnek pedig növekvő tekintélyt képes szerezni. A felügyelőbizottságok munkája elsősorban a szövetkezet előtt álló fő feladatok megoldásának segítésére, a közgyűlési és más testületi szervek határozatainak következetes számonkérésére és a szövetkezeti vezetésnek a tagság érdekei oldaláról történő rendszeres figyelemmel kísérésére, érté­kelésére irányuljon. Ellenőrizzék rendszeresen azt, hogy a különböző választott szervek hogyan lát­ják el alapszabályszerű feladataikat. Még alapo­sabban, jobban készüljenek fel a küldöttgyűlé­sekre, a részközgyűlésekre. A testület működésé­nek ismertetése mellett kritikusan nyilvánítsanak véleményt a küldöttek, a tagok elé kerülő beszá­molókról, jelentésekről, határozati javaslatokról, valamint — a mérleg és a tapasztalatok alapján — a szövetkezet gazdálkodásáról, az üzletpolitikai célkitűzések teljesítéséről, a vagyonvédelem hely­zetéről, a működést zavaró, a fejlődést gátló min­dennemű jelenségről, problémáról. E munkájukhoz használják fel az állami és a szövetségi ellenőrzés megállapításait. Indokolt esetekben vegyenek igénybe külső szakértőket. A tagság érdekeit, demokratikus jogait, vagy az állami fegyelmet sértő jelenségek esetén bátran éljenek a jogszabályokban biztosított jogaikkal. a) A tulajdonosi ellenőrzés fontos láncszeme az ÁFÉSZ-ek helyi szervezeteiben folyó ellenőrzés, a területi ellenőrző bizottságok, s a tagbizottsá­gok működése. A felügyelőbizottságok ezért e szervek ellenőrző munkájához adjanak irányelve­ket, tevékenységüket rendszeresen hangolják ösz­sze, s fokozottan segítsék. Nagyfontosságú, hogy a felügyelőbizottságok és a helyi szervezetek el­lenőrző tevékenysége között megfelelő munka­megosztás érvényesüljön. A helyi jellegű, a fo­gyasztói és a kistermelői érdekvédelemmel, az áruellátás színvonalával szorosan összefüggő el­lenőrzéseket az ellenőrző-, az intéző- és a tagbi­zottságok végezzék. Folyamatosan kísérjék figye­lemmel továbbá a vásárlók könyvébe történt tag­sági, lakossági bejegyzéseket, az azok kapcsán fo­ganatosított intézkedéseket és az arra adott vá­laszokat. A testületi tagok végezzenek próbavá­sárlásokat, ellenőrizzék az árak, a szavatossági, a minőségi előírások betartását, a pontos mérlege­lést, az egységek rendjét, tisztaságát, kulturált­ságát stb. b) A takarékszövetkezetekben a felügyelőbi­zottságok abban az esetben, ha ellenőrző bizottsá­gok a szövetkezet keretén belül nem működnek, feladataikat a szövetkezet egész működési terü­letén közvetlenül lássák el. A kirendeltségek mel­lett működő ellenőrző bizottságok tevékenységét szervezetten segítsék, s az ellenőrző munkában megfelelő munkamegosztást valósítsanak meg. Az ellenőrző bizottságok a területi szervezetnél mű­ködő egységek gazdálkodását, pénzintézeti tevé­kenységét, a tagsági jogok érvényesülését, a te­rületi szervezet részközgyűlési határozatainak megvalósítását ellenőrizzék. c) A lakásszövetkezetekben a felügyelőbizott­ságok ellenőrző munkájukat annak figyelembevé­telével szervezzék, hogy belső ellenőr még kevés szövetkezetnél tevékenykedik. Ezért az alapsza­bályban és a szervezeti működési szabályzatban szereplő valamennyi felügyelőbizottsági ellenőr­zési kötelezettségüknek fokozott felelősséggel te­gyenek eleget. A MESZÖV-ek a lakásszövetkezeti felügyelőbi­zottságok munkáját fokozottan támogassák, érde­mi módon segítsék. Nagyfontosságú, hogy a felügyelőbizottságok az eddiginél fokozottabban működjenek együtt az állami ellenőrzést végző szervekkel, igényeljék e szervek segítségét. A felügyelőbizottságok fokozottabb figyelmet fordítsanak üléseik előkészítésére. Gyakrabban kérjenek tájékoztatást a szövetkezet elnökétől, a fontosabb napirendeket lehetőleg írásos előter­jesztés alapján tárgyalják stb. A szövetkezetek vezetői az eddiginél jobban biztosítsák a felügyelőbizottsági elnökök és tagok informálását. A szövetkezetek nagyságához, tevé­kenységéhez igazodóan állapítsák meg a rendsze­res külső- és belső információ rendjét. A felügye­lőbizottság elnökét az igazgatósági üléseken kívül a fontosabb szövetkezeti tanácskozásokra is hív­ják meg. (Pl.: termelési tanácskozás, brigád veze­tők értekezlete stb.) 4. A tagsági rétegeket képviselő nő- és ifjúsági bizottságok érdekképviseleti funkcióik gyakorlá­sa közben a nő és az ifjú szövetkezők élet- és munkakörülményeit érintő területeken jelentkező fogyatékosságokat szükség esetén az igazgatósá­gok mellett a felügyelőbizottságokhoz is juttassák el. 5. Az ÁFÉSZ-ek keretein belül működő mező­gazdasági szakcsoportban, munkás-fogyosztási, is­kolaszövetkezeti csoportokban a testületi ellenőr­ző munka fejlesztését az alábbiakra szükséges alapozni: a) A szövetkezeti felügyelőbizottságok ellenőr­zési kötelezettsége a csoportokra csakúgy kiter­jed, mint a szövetkezet bármely területére. A fel­ügyelőbizottságok elsősorban az egész szövetkeze­tet érintő és a nagyobb fontosságú kérdéseket kí­sérjék figyelemmel, s feladatuk közé tartozik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom