Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 609 Vegyes rendelkezések Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség közleménye az ipari szövetkezetek lakossági értékesítésének vizsgálata Az ipari szövetkezetek a kereskedelmi ágazatban kiegészítő szerepet töltenek be. Kereskedelmi forgalmuk nem jelentős (valamivel több mint egy milliárd Ft), azonban egyedi termékeikkel színesítik a választékot. Kiskereskedelmi munkájuk tevékenységét a Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Vas, Zala megyei és a Budapesti Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálta 1977. év végén a KERMI, vállalati szakemberek és társadalmi ellenőrök bevonásával. Az ellenőrzés 64 ipari szövetkezet által irányított 80 ruházati, 30 iparcikk boltban (ezekből Budapesten 54-ben) folyt. I. A vizsgálat megállapításai a következők: 1. Az ipari szövetkezetek 1977. évben 458 boltban folytattak kiskereskedelmi tevékenységet. Ezek kb. 45.%-át Budapesten tartják fenn. Egyegy szövetkezetnek 1—60 közötti üzlete van, a vidékiek csak 1—2 bolttal rendelkeznek. Budapesten és vidéken a vizsgált körben csak a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat, az Órások Szövetkezete, a FEDOSZ és a Textilmentő Szövetkezet tart fenn üzletet. Az ipari szövetkezetek nagyobb részt (70%) ruházati, míg a vegyesiparcikk közül döntően a fotó-optikai, óra, bútorárukkal foglalkoznak üzlethálózatukban. 2. Az ipari szövetkezetek kereskedelmi munkáját kínálatuk és beszerzési forrásuk szerint alapvetően 2 nagy csoportba lehet sorolni. A termelő szövetkezetek saját cikkeiket boltjaikon — kis mértékben közös boltjaikon — keresztül kívánják bemutatni; exportból, bérmunkából és viszonteladásból visszamaradt áruikat saját hálózatukban értékesítik; a saját termelés mellett más forrásból beszerzett cikkek értékesítésével is foglalkoznak. A szolgáltatást végző szövetkezetek a lakosság rendelésére történő termék előállítása vagy javítások mellett saját termékeiket, illetve azt kiegészítő cikkeket is értékesítenek. Közöttük kevés azon szövetkezetek száma, amelyek csak saját termékeik értékesítésével foglalkoznak. Előbbiek mellett több olyan szövetkezeti bolt van, amelyben termelésből, exportból visszamaradt árukat, esetenként felújított cikkeket hoznak forgalomba. Sajátos feladatot lát el a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat, amely 60 üzletében túlnyomórészt az ipari szövetkezetek termékeit árusítja. A szövetkezeti boltok a saját termékeiket általában teljes választékban árusítják, de nem érik el a szakboltok kínálatát, inkább kiegészítő, egyedi igényt elégítenek ki. A boltok túlnyomó részénél a vásárlási körülmények (Pest megye kivételével) kedvezőnek minősíthetők. Az Órások Szövetkezeténél a reguler és használt árukat egyaránt forgalomba hozó boltokban nem minden esetben tudják a külön tárolást biztosítani. Az ipari szövetkezetek boltjainak dolgozói többnyire a tevékenység jellegének megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkeznek, amely a vevők részére is előnyös. 3. Az ipari szövetkezeteknél a kereskedelem a tevékenység kiegészítő része, ezért többségüknél a boltok irányítása .és ellenőrzése nem válik szét a szolgáltatás, illetve a termelés irányításától. A boltvezetőknek Budapesten (1—2 kivételével) és több vidéki szövetkezetnél nincs beszerzési joguk. A fogyasztói árakat általában a szövetkezetek központjában képezik. Azokat jellemzően a kiskereskedelem árainak, haszonkulcsainak megfelelően alakítják ki, csak néhány szövetkezetnél élnek az áreltérítés lehetőségével (pl. hiánycikkeknek számító kosár és fonottáruknál; az C rások Szövetkezete az import áruknál). A központi rak-