Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 26. szám

610 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám táron keresztül kimenő áruknál — ez Budapesten a vizsgált szövetkezetek többségére jellemző — az árkalkulációs lapok alapján állítják ki a szállítójegyeket. Ez esetben az árak feltüntetését már a központi raktárban elvégzik. A fogyasztói árakat a vizsgált boltok 72 százalékában feltüntették. Azok teljes vagy részleges hiánya 26 boltban fordult elő. Az osztályba sorolt termékeket és az osztályon kívülieket 15—50 százalékos engedménnyel hozzák forgalomba. Esetenként az osztályos minőségre utaló megjelölést nem tüntetik fel az árukon és emiatt az ár megtévesztőén alacsonynak tűnik a vásárlóknak. 4. Az ipari szövetkezetak saját termékeiket az üzemi meo által minősített minőségi osztályba sorolják, a kötelező előzetes minőségvizsgálatot elvégeztetik (bútornál). A boltoknak általában nincsenek minőségi átvételi feladataik. Saját áruiknál általában elegendőnek tartják a termelés közbeni minőségellenőrzést. (Ez alól kivételt képeznek az Endrődi és Salgó Cipőipari szövetkezetek boltjai.) A központi raktárba érkező vásárolt áruk minőségét az ott dolgozók ellenőrzik, a többi helyen általában elfogadják a termelő, illetve a nagykereskedelmi vállalatok minősítését. A vizsgálat a saját vagy más forrásokból beérkezett áruk 30 százalékának minőségét nem tartotta az árral, illetve a névleges minőségi osztálylyal összhangban állónak, összesen 78 500 Ft értékű áru átminősítésére került sor. Az ellenőrzött boltok 35 százalékában csak hiányosan tettek eleget a használati-kezelési útmutatók csatolásának (Budapesti Szűcs és Bőripari KTSZ, Sárvári Ruhaipari Szövetkezet, Kaposvári Lady Szövetkezet). Az export, bérmunkából viszszamaradt árúk egy részénél hiányos vagy csak idegen nyelvű volt a tájékoztatás. A bútorokat gyártó budapesti szövetkezetek egy résznél hiányzott a műbizonylat, nem gondoske ak a szabványosított jótállási jegyekről, illetve nem adták át a vásárlóknak (Béke Kárpitosipari Szövetkezet, Budapesti Kosáripari Szövetkezet, Fonottbútor és Kosáripari HISZ). 5. A belkereskedelem gyakorlásával összefüggő kérdésekben a felügyelőségek megállapították, hogy — csak néhány bolt nem rendelkezett működési engedéllyel és egyes helyeken, üzletkörön kívüli áruval is foglalkoztak; — a vásárlókat tájékoztató, felhívó táblák több, az üzletek közel kétharmadában pontatlanok voltak; — nem ismerik a bolti dolgozók működési bizonyítványáról és a személyi nyilvántartó lapok vezetéséről szóló jogszabályokat; '— A Vásárlók Könyvére (panaszkönyvre) vonatkozó előírásokat a boltok 80 százalékánál figyelembevették; — a vizsgált szövetkezetek többsége nem használja az áruátvétel bizonylatolásához előírt ellenőrző bélyeget, még vásárolt terméknél sem. Néhány boltban bizonylat és terhelés nélküli árut tartottak. — Az áruforgalmi jelentést több szövetkezetnél a Bk M rendelettől eltérően készítik (pl. Pest megyében 10 naptól 1 hónapos időközönként készülnek a tablók). Az üzletek általában betartották a nyitvatartásra előírt szabályokat. A vásárláskor általában adnak blokkot is a vevőknek. Az ipari szövetkezetek üzleteinek belső ellenőrzése általában elmarad a követelményektől. (Pl. Nógrád megyében a vizsgált 5 boltnál 1977. évben összesen 1 ellenőrzőkönyvi bejegyzés volt; Somogy, Vas, Zala megyékben több boltban még ellenőrzőkönyv sem volt.) A Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalatnál a hálózati ellenőrzés rendezett. Az Órások Szövetkezeténél is megfelelő létszámú ellenőrző szervezet tevékenykedik. II. A jogszabályok ismeretének hiánya is hoz-