Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 551 keletkeztek. Az első (paleogén) ciklus képződményei a Magas-Börzsöny Ny-i oldalán; Márianosztra—Nagyirtás-puszta—Rózsahegy—Bánypuszta— Kurucok—Csarnavölgy térségében ismertek (dácit, dacitoandezit, amfibol-piroxén és piroxénandezitek). A második (neogén) ciklus során gránátos amfibol-biotitdácit, dácit, majd egy későbbi fázisban amfibol piroxénandezit és agglomerátum hatalmas tömegei kerültek felszínre. Ezek a kőzetek alkotják a Korombérc—Nagyhideghegy—Csóványos központi tömegét. A Korombérc—Nagy Inóc környékén több piroxénandezit lávaár figyelhető meg. Különösen értékes geomorfológiai képződmények a Csóványos oldalában levő Oltárkő, Szabókövek, a Sasfészekbérc sziklagerince és a nagykiterjedésű kőgörgetegek. Növényvilág A Börzsönyi TK túlnyomóan a magyar flóratartomány (Pannonicum) Északi Középhegységi flóravidéke (Matricum) nógrádi flóra járásába (Neogradense) tartozik, a hegység déli szélén áthúzódó flóraválasztó következtében azonban a TK déli része (a nagymarosi ödög- és Szent Mihály-heggyel) a Dunántúli Középhegység (Bakonyicum) visegrádi flórajárásának (Visegradense) része. E növényföldrajzi kettősséget jól mutatja, hogy a Dél-Börzsönyben még sok olyan atlanti és szubmediterrán, illetve középeurópai flóraelemet (pl. Allium moschatum, Carex hallerriana, Convolvulus cantabricus, Coronilla coronata, Daphne laureola, Fraxinus ornus, Fumana procumbens stb.) találunk, amely itt éri el elterjedésének északi határát, ugyanakkor több pontusi, keletbalkán, dacikus és kontinentális elem (pl. Achillea crithmifolia, Crepis pannonica, Helleborus purpurascens, Melica altissima, Sempervivum marmoreum, Spiraea média stb.) nem terjed tovább nyugat felé. A TK legfontosabb florisztikai nevezetessége a mészkedvelő, pannon endémikus magyarföldi gurgolya (Ferula sadleriana), amely 4 hazai lelőhelye közül andeziten csak az Ördöghegyen terem. Kárpáti endémikus növény a Börzsönyben a moldvai sisakvirág (Aconitum moldavicum). Az Északi Középhegységgel közös bennszülött faj a halványsárga repcsény (Erysimum pallidiflorum) és a Jankatarsóka (Thlaspi Jankae) a zebegényi Malomvölgyben. A táj nevezetes dealpin-boreális fajai — elsősorban montán bükkösökben — a karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum ssp. graciele), a pávafarok (Polygonatum verticillatum), az osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum), és Csóványostól keletre a farkasbogyó (Scopolia carniolica); sziklaerdőkben a havasalji rózsa (Rosa pendulina) és ennek a jajrózsával (R. spinosissima) alkotott természetes hibridje: a R. reversa, és a bodzalevelű macskagyökér (Valeriána sambucifolia); hegyi kaszálóréteken a sudár kankalin (Primula elatior), a szirti páfrány (Woodsia ilvensis) és a barátszegfű ritka változata (Dianthus carthusianorum var. saxigenus). A Börzsöny uralkodó s elsősorban az északi területek (Nagy Inóc, Nagyhideghegy, Csóványos, Magasi a) jellemző erdei andeziten a montán (Aconiti-Fagetum) és szubmontán (Melittio-Fagetum) bükkösök. Ezek a völgyekben egészen a hegység széléig ereszkednek és rányomják bélyegüket a hegység növényzetére. Bennük — a már említett dealpin-boreális fajok mellett — elterjedt a magasabb hegyvidékekre jellemző fürtös bodza (Sambucus racemosa) és a farkasboroszlán (Daphne mezereum). A bükkös övben — de a bükköt néhol teljesen háttérbe szorítva — szép állományokat (Aceri-Fraxinetum) alkot a magas kőris (Fraxinus excelsior) is. Nemcsak É-Börzsönyben, de délen, Hegyestető és Szent Mihály-hegy között is megjelenik társu- ' lásában a havasalji rózsa (Rosa pendula), a tavaszi görvélyfű (Scrophularia verna) és a vad köszméte (Ribes uva-crispa). Ritkábbak s ezért fokozott védelmet igényelnek a kőrisben és hegyi juharban bővelkedő szurdokvölgyek (Phyllitidi-Aceretum, Parietario-Aceretum), melyeknek szép dísze a holdviola (Lunaria rediviva). Jellemző kifejlődésűek a hárskőris sziklaerdők (Mercuriali-Tilietum). A bükkösök övében nagy természeti értéket jelentenek a hegyi kaszálórétek (Alopecuro-Arrhenatheretum, Cynodonti-Festucion stb.). Legszebbek Királyházánál (Primula elatior), Királyréten (Orchis mascula ssp. signifer) és Foltán-kereszt körül,