Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 22. szám

552 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám utóbbi helyen prémes tárniccsal ^Gentiana ciliata), osztrák tárnicskával (Gentianella austriaca), karcsú palástfűvel (Alchemilla gracilis) és sápadt kosbor­ral (Orchis pallens). A gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Querco pet­raeae-Carpinetum) a Börzsönyben alárendelt sze­repet játszik; szép dísze a pirosló hunyor (Helle­borus purpurascens). A tölgyes öv enyhébb lejtőin inkább a cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), a meredekebb oldalakon a mész­kerülő andezittölgyes (Chrysanthemo corymboso­Luzulo-Quercetum) foglal helyet. Elsőben a Wald­stein-pimpó (Waldsteinia geoides) ritkaság, máso­dikban a sátorozó aranyvirág (Chrysanthemum corymbosum), zanótok (Cytisus) és a pillás rekettye (Genista pilosa) tömeges. Jellegzetesek az andezit karsztbokorerdők (Cor­no-Quercetum poetosum pannonicae, ill. Ceraso mahaleb-Quercetum) molyhos tölggyel (Quercus pubescens) és virágos kőrissel (Fraxinus ornus), el­sősorban a Dél-Börzsönyben, de északon, Kemen­ce határában is, Hontnál a bozontos árvalányhajjal (Stipa dasyphylla). Az ördöghegytől Hegyestetőig a karsztbokorerdők egyrészt acidofil andezit szik­lagyepekkel (Poetum pannonicae, Minuartio-Festu­cetum pseudodalmaticae) váltakoznak, másrészt a mészkerülő fajok mész és dolomitlakó fajokkal (pl. Alyssum montanum, Cotoneaster matrensis, Iris pumila, Lathyrus pannonicus ssp. collinus, Medi­cago rigidula, stb.) keverednek. A sziklás lejtőkön még tömeges az árvalányhaj (Stipa tirzae, S. cras­siculmis); ritka társaik itt: a hosszúfüzérű harang­virág (Campanula macrostachya), a homoki vértő (Onosma arenarium) és a pusztai meténg (Vinca herbacea). A sziklaormokon gyöngy vessző-cserjé­sek (Spiraeetum mediae) utolsó hírmondói díszle­nek. Állatvilág A Börzsöny állatvilága fajokban gazdag. A vé­dett hüllők 8, a kétéltűek 11 faja található, a ma­darak 116 faja fészkel a védett területen. A Bör­zsöny igen fontos fészkelőhelye több, kipusztulás­sal fenyegetett ragadozómadár fajnak. Rendszere­sen fészkel a parlagi s?s (Aquila heliaca), békászó sas (Aquila pomarina), kerecsen sólyom (Falco cher­rug), kígyász ölyv (Circaétus gallicus), vörös ká­nya (Milvus milvus), barna kánya '{Milvus mig­rans). A ritka fajok közül fészkel még az uhu (Bu­bo bubo), a fekete gólya (Ciconia nigra). A védett emlősök közül is több veszélyeztetett faj talál kedvező életfeltételeket a zárt erdők­ben: nyuszt (Martes martes), nyest (Martes foina), hermehn (Mustela erminea), menyét (Mustela ni­valis). Kultúrtörténeti emlékek Az elmúlt évezredekben az itt élő népek való­ságos várláncolatot alakítottak ki a Börzsöny szél­ső csúcsain, ennek emlékei a Csehvár, Cigányvár, Pogányvár, Godóvár, a perőcsényi Salgóvár. A XII—XV. században a Börzsönyben jelentős bányaművelés folyt. Zsigmond uralkodása idején Nagybörzsöny — akkori nevén Wersen — bánya­városi rangra emelkedett, s egyike volt a hét fel­sőmagyarországi bányavárosnak. A török hódolt­ság korában szünetelő bányászkodás a XVIII. szá­zadban lendült fel ismét. Az ércbányászat nyomai ma is láthatók Bányapuszta, Kovács patak és a Ku­ruc patak völgyében. A XVIII. századi bányászko­dáshoz egy fontos tudománytörténeti esemény is kapcsolódik. 1785-ben Kitaibel Pál valószínűleg a bányapusztai bányából néhány ércmintát kapott vegyelemzésre. Ezek vizsgálata során fedezte fel a tellur elemet. * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok (kezelők, használók), ha­tóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értéket kép­visel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű ren­delet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hatá­roztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12,1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 78. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal mb. elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom