Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 22. szám

552 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám utóbbi helyen prémes tárniccsal ^Gentiana ciliata), osztrák tárnicskával (Gentianella austriaca), karcsú palástfűvel (Alchemilla gracilis) és sápadt kosborral (Orchis pallens). A gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Querco petraeae-Carpinetum) a Börzsönyben alárendelt szerepet játszik; szép dísze a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens). A tölgyes öv enyhébb lejtőin inkább a cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), a meredekebb oldalakon a mészkerülő andezittölgyes (Chrysanthemo corymbosoLuzulo-Quercetum) foglal helyet. Elsőben a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) ritkaság, másodikban a sátorozó aranyvirág (Chrysanthemum corymbosum), zanótok (Cytisus) és a pillás rekettye (Genista pilosa) tömeges. Jellegzetesek az andezit karsztbokorerdők (Corno-Quercetum poetosum pannonicae, ill. Ceraso mahaleb-Quercetum) molyhos tölggyel (Quercus pubescens) és virágos kőrissel (Fraxinus ornus), elsősorban a Dél-Börzsönyben, de északon, Kemence határában is, Hontnál a bozontos árvalányhajjal (Stipa dasyphylla). Az ördöghegytől Hegyestetőig a karsztbokorerdők egyrészt acidofil andezit sziklagyepekkel (Poetum pannonicae, Minuartio-Festucetum pseudodalmaticae) váltakoznak, másrészt a mészkerülő fajok mész és dolomitlakó fajokkal (pl. Alyssum montanum, Cotoneaster matrensis, Iris pumila, Lathyrus pannonicus ssp. collinus, Medicago rigidula, stb.) keverednek. A sziklás lejtőkön még tömeges az árvalányhaj (Stipa tirzae, S. crassiculmis); ritka társaik itt: a hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya), a homoki vértő (Onosma arenarium) és a pusztai meténg (Vinca herbacea). A sziklaormokon gyöngy vessző-cserjések (Spiraeetum mediae) utolsó hírmondói díszlenek. Állatvilág A Börzsöny állatvilága fajokban gazdag. A védett hüllők 8, a kétéltűek 11 faja található, a madarak 116 faja fészkel a védett területen. A Börzsöny igen fontos fészkelőhelye több, kipusztulással fenyegetett ragadozómadár fajnak. Rendszeresen fészkel a parlagi s?s (Aquila heliaca), békászó sas (Aquila pomarina), kerecsen sólyom (Falco cherrug), kígyász ölyv (Circaétus gallicus), vörös kánya (Milvus milvus), barna kánya '{Milvus migrans). A ritka fajok közül fészkel még az uhu (Bubo bubo), a fekete gólya (Ciconia nigra). A védett emlősök közül is több veszélyeztetett faj talál kedvező életfeltételeket a zárt erdőkben: nyuszt (Martes martes), nyest (Martes foina), hermehn (Mustela erminea), menyét (Mustela nivalis). Kultúrtörténeti emlékek Az elmúlt évezredekben az itt élő népek valóságos várláncolatot alakítottak ki a Börzsöny szélső csúcsain, ennek emlékei a Csehvár, Cigányvár, Pogányvár, Godóvár, a perőcsényi Salgóvár. A XII—XV. században a Börzsönyben jelentős bányaművelés folyt. Zsigmond uralkodása idején Nagybörzsöny — akkori nevén Wersen — bányavárosi rangra emelkedett, s egyike volt a hét felsőmagyarországi bányavárosnak. A török hódoltság korában szünetelő bányászkodás a XVIII. században lendült fel ismét. Az ércbányászat nyomai ma is láthatók Bányapuszta, Kovács patak és a Kuruc patak völgyében. A XVIII. századi bányászkodáshoz egy fontos tudománytörténeti esemény is kapcsolódik. 1785-ben Kitaibel Pál valószínűleg a bányapusztai bányából néhány ércmintát kapott vegyelemzésre. Ezek vizsgálata során fedezte fel a tellur elemet. * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok (kezelők, használók), hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12,1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 78. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal mb. elnöke