Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 17. szám

482 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám a kereskedelem szerepe jelentős, hiszen nagyrészben közvetítésével valósul meg a párt és a kormány életszínvonal-politikája is. Társadalmunkban új viszony alakult ki a kereskedelem és a fogyasztók között. A szocialista kereskedelmi tevékenységnek ez a tartalmi újszerűsége a fogyasztók érdekvédelmében is kifejeződik. Ennek keretében biztosítja a fogyasztói igények mind kulturáltabb kielégítését, az áru minőségének és árának összhangját, az áruk rendeltetésszerű használhatóságát és mindezzel a szükségletek tényleges kielégítését. A törvényi szabályozást, a szocialista kereskedelem iránt támasztott gazdasági-társadalompolitikai követelmények meghatározását szükségessé teszi a kereskedelemnek a népgazdaságban betöltött jelentős szerepe. Indokolja a törvény megalkotását az is, hogy lakosságunk vásárlóként naponta kapcsolatba kerül a kereskedelmi szervezetekkel, amelyek működése a lakosság fogyasztói jogainak érvényesülése szempontjából is magas szintű jogszabályban rögzített alapelveken kell hogy nyugodjék. A vásárlók jogai, a fogyasztói érdekvédelem követelményei az állampolgárok jogainak sorában naponta jelentkező és rendkívül fontos szerepet játszanak, ezért törvényi szabályozásuk garanciális jelentőségű. A belkereskedelemmel kapcsolatban álló területek, ágazatok tevékenységét már több törvény szabályozza {így pl. a külkereskedelem működését, szervezetét, irányítását a külkereskedelemről szóló törvény, az állami vállalatok és szövetkezetek szervezetét és működését a vállalati, illetve a szövetkezeti törvény, a gazdálkodó szervezetek szerződéseit a Polgári Törvénykönyv, a gazdasági társulások jogviszonyait pedig külön törvényerejű rendelet). A felszabadulás előtti kereskedelmi törvényt — 1875. évi XXXVII. tv. — ezekben a kérdésekben tehát új, korszerű szabályozás váltotta fel. A belkereskedelem irányításának, működésének, ellenőrzésének korszerű törvényi szabályozása azonban eddig nem történt meg. Ezt tartalmazza a javaslat, amely figyelembe veszi a szocialista kereskedelem 30 év alatt összegyűlt tapasztalatait. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. FEJEZET ALAPELVEK (1—2. §) A javaslat meghatározza a belkereskedelemnek a népgazdaságban betöltött funkcióját, feladatát. Ez a feladat ellátási jellegű, középpontjában a vásárlói igények kielégítése áll. Ez nem szűkíthető az áruellátásra hiszen a belkereskedelemnek a vásárlási körül ^nvek állandó javítása is feladata. A szocialista „.-aa. -v í a termelés és a termelt javak elosztása elsősorban állami és szövetkezeti feladat. A belkereskedelem elsődleges feladata a vásárlók ellátása megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatással. Ez az alapvető, úgynevezett ellátási feladat — a népgazdaság lehetőségei között — felelősséget jelent az ellátás zavartalanságáért, az igények kulturált kielégítéséért. A javaslat ezért a belkereskedelmi tevékenység irányítására és ellenőrzésére, valamint a tevékenység gyakorlására vonatkozó rendelkezések között szabályozza a Minisztertanácsnak, a belkereskedelmi miniszternek, a tanácsoknak és a gazdálkodó szervezeteknek az ellátással kapcsolatos funkcióit. A javaslat leszögezi a fogyasztói érdekvédelem alapelvét. Ezt a javaslat IV. fejezete szabályozza részletesen, a bevezető rendelkezés azonban nem csupán összefoglalója e témakörnek, hanem önmagában is jelentős, normatív szabály. Eszerint a vásárlók megtévesztésének, illetve megkárosításának tilalma • nem szűkíthető csupán az árkérdésre. A fogyasztóknak ugyanis pl. a termékek tulajdonságairól is megfelelő tájékoztatást kell kapniuk és ismerniük kell vásárlói jogaikat is. Ezért megtévesztés lehet a hamis tájékoztatás és a tájékoztatás adásának mellőzése is. Ugyancsak megtévesztés és így tilos a vásárlói jogokról adott félrevezető információ (pl. jótállási jegyeken, szerződés-blankettákon, üzletekben kifüggesztett vagy meghirdetett szerződési feltételekben, egyedi ügyintézés során adott tájékoztatásban). A népgazdasági terv céljaival való összhang, a párt és a kormány társadalom- és gazdaságpolitikájának megvalósításához való hozzájárulás a belkereskedelmi tevékenység iránt támasztott olyan alapvető követelmény, amely a szabályozásban kiemelt helyet foglal el. II. FEJEZET A BELKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS FORMÁI (3—r5. §) A törvény hatálya alá tartoznak a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a termelőeszköz-kereskedelem, valamint az idegenforgalmi és a kereskedelmi szolgáltatások. A törvény hatálya minden olyan gazdálkodó szervezetre kiterjed, amely a felsorolt belkereskedelmi tevékenységet folytatja akár fő-, akár melléktevékenységként. A törvény hatálya emellett — az árusítás feltételeire vonatkozó részekben (III. és IV. fejezet) — a termelőkre is kiterjed, amennyiben saját termékeiket a lakosság számára közvetlenül hozzák forgalomba. Ha pedig más által előállított, vagyis beszerzett terméket is forgalomba hoznak, tevékenységük e körben kereskedelmi tevékenységnek minősül és a törvény szabályai rájuk is vonatkoznak.