Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 483 A mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelem nagykereskedés és kiskereskedés formájában is végezhető. E termékek forgalmára a törvény rendelkezéseit a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A javaslat meghatározza a belkereskedelmi tevékenység folytatásának legfontosabb feltételeit. Ezek a következők: — Belkereskedelmi tevékenységre jogosító tevékenységi kör (3. §). — Az egyes kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó külön engedélyek (pl. nagykereskedés, termelőeszköz-kereskedelem, stb.) (12. §). — Az üzlet létesítésére vonatkozó engedélyek (működési engedély) (14. §). — A kereskedelmi tevékenység gazdasági feltételei (15. §). Belkereskedelmi tevékenységet elsősorban az e célra létrehozott szervek folytathatnak, de az alapító okirat főtevékenységük szerint nem kereskedelmi szerveket is felruházhat a kereskedelmi tevékenység folytatásának jogával. Az alapító okiratban meghatározott tevékenységi kör az irányadó tehát abban a kérdésben, hogy az adott szerv folytathat-e és milyen kereskedelmi tevékenységet. (3. §). A belkereskedelmi tevékenység áruk vásárlása és továbbadása. A termelőnek az a tevékenysége, amellyel saját termékét hozza forgalomba, ebből a szempontból nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. Az e termékek forgalmazására vonatkozó jogot tehát a termelő szervezet alapító okiratában sem kell külön feltüntetni, a termelőt ugyanis a forgalmazás joga is megilleti. Mindez nem jelenti azt, hogy a termelő saját termékeit minden korlátozástól mentesen árusíthatja. Azok a szabályok, amelyek a kereskedelmi szervezeteknek a vásárlóikkal való kapcsolatát, továbbá az árusítás műszaki, egészségügyi, rendészeti és más feltételeit rendezik (összefoglaló néven az árusítás szabályai) a termelő és kereskedelmi szervezetekre egvaránt kötelezők [3. § (3) bekezdés]. Ilyen rendelkezés pl. az üzletnyitás hatósági engedélyhez kötése (14. §). Ez a fejezet foglalkozik a magánkereskedői tevékenység alapvető szabályaival is. A magánkereskedők munkái a hasznos szerepet tölt be és társadalmi szükségletet elégít ki. A javaslat szerint a magánkereskedők kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folvtathatnak és kereskedelmi szolgáltatásokat nvúithatnak olvan szakmákban és területeken, ahol az az állami és szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítheti. A magánkereskedelmet részletesen külön jogszabály szabályozza (4. §). A 6—11. §-ok a belkereskedelmi tevékenység formáiról tartalmaznak rendelkezéseket. E szabályok részben feladatmeghatározó, részben tevékenvsegi kört megszabó normákat foglalnak magukba. A nagykereskedés (6. §) a beszerzett áruknak viszonteladók (pl. kiskereskedő) részére való értékesítését jelenti. Ennek alapján nem nagykereskedés a felhasználók, vagy a fogyasztók részére való eladás, mivel ezek nem viszonteladók. Nem nagykereskedés a saját előállítású termékeknek akár viszonteladók részére való eladása sem. Nagykereskedelmi tevékenység egyébként csak külön engedély alapján folytatható. A javaslat szerint a nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek a beszerzett árut felhasználóknak (termelőknek, közületeknek) is értékesíthetik. A nagykereskedés jogi fogalma nem azonos a nagykereskedelmi funkció közgazdasági tartalmával, az áru raktározásával, a kereskedelmi áruválaszték kialakításával és a kiskereskedelem áruellátásával. A javaslat nem határozza meg, hogy ezt a nagykereskedelmi funkciót milyen gazdálkodó szervezetnek kell ellátnia, mivel ennek eldöntése gazdasági megítéléstől függő kérdés. Kiskereskedelmi tevékenység keretében fogyasztási cikkeket és olyan egyéb termékeket lehet értékesíteni, amelyeket a lakosság is használ. További feltétel az értékesítés üzletszerű volta. Ez rendszeres és haszonszerzési céllal folytatott tevékenységet jelent. Az eseti vagy haszonszerzési cél nélküli értékesítési tevékenység tehát nem minősül kiskereskedésnek. A kiskereskedelmi tevékenység további fogalmi eleme, hogy beszerzett terméket értékesít. A beszerzett termékeknek ezért az a továbbadása, amelyet pl. a termék feldolgozása, átalakítása előz meg (pl. a vásárolt textíliából ruha készítése), nem kereskedelmi tevékenység. El kell választani ettől azt az esetet, amikor a beszerzett terméket a kiskereskedelmi tevékenységben szokásos módon, a kiszolgálás kulturáltságának, az áru használhatóságának, kelendőségének fokozása érdekében az úgynevezett kereskedelmi szolgáltatások (11. §) keretében kisebb mértékben átalakítják. Ebben az esetben az értékesítés kiskereskedelmi jellege nem változik. A v endéglátás sajátos kereskedelmi jellegű tevékenység. Feladata ételek és italok készítése, értékesítése és a vendéglátással összefüggő szórakoztató tevékenység. A vendéglátás szállást, szállodai ellátást és ezekkel összefüggő egyéb szolgáltatásokat is nyújt. A javaslat arra is utal, hogy a társadalmi igényeknek megfelelően a vendéglátás a dolgozók munkahelyi étkeztetését és az oktatási és nevelési intézményekben a gyermekek és a tanulók étkeztetését is végzi. A vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek nemcsak értékesítést, hanem étel- és italkészítést is folytatnak, cukrászkészítményeket is előállítanak. Ezeket a termékeket egyaránt eladhatják fogyasztóknak, felhasználóknak és viszonteladóknak (8. §). Népgazdaságunkban dinamikusan fejlődik az idegenforgalmi tevékenység. Az utazási irodák és