Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 13. szám

402 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám emelkedése, a házasságkötés, az örökbefogadás, illetőleg az összeköltözés napjától kell számítani. (2) Az elidegenítési kötelezettség nem vonatkozik a személy, illetőleg család tulajdonában álló, a 3. § (2) bekezdésében említett tulajdoni hányadokra sem. •(3)10 Az elidegenítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor az 5. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. R. 9. § (l)11 Az elidegenítésre vonatkozó kötelezettség alól az igazgatási osztály jogszabályban meghatározott esetekben és időre — kérelemre — felmentést adhat, illetőleg az elidegenítésre előírt határidőt meghosszabbíthatja. (2) Üdülő elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól felmentés nem adható, illetőleg az elidegenítésre előírt határidő nem hosszabbítható meg. Vhr. 10. § (1) A lakás elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól akkor adható felmentés, ha a) a lakás bérlője (használója) nyugdíjas, rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű vagy keresőképtelen személy; b) a lakás e rendelet hatálybalépésekor másnak a haszonélvezetében van, vagy a haszonélvezet e rendelet hatálybalépését követően jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján keletkezik és a lakást a haszonélvező használja; c) a lakás e rendelet hatálybalépésekor elidegenítési tilalom alatt áll, vagy az elidegenítési tilalom e rendelet hatálybalépését követően jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján keletkezik ; d) a lakás bérlője (használója), illetőleg az elővásárlásra jogosult személy a lakást nem veszi meg és a tulajdonos az értékesítési kötelezettségét az előírt határidőben egyébként sem tudta teljesíteni (pl. a lakást a tanácsi ingatlanközvetítő szerv útján eladásra meghirdette, de ez nem vezetett engedményre). (2) A felmentés a) az (1) bekezdés a)—c) pontja alapján a lakásbérleti (lakáshasználati) jogviszony, a haszonélvezeti jog, illetőleg az elidegenítési tilalom fennállásának tartamára, b) az {1) bekezdés d) pontja alapján pedig három évré adható meg. (3) Az elidegenítésre előírt határidő esetenként legfeljebb két évvel hosszabbítható meg. R. 10. § (1) A megyei tanács végrehajtó bizottsága felmentést adhat a lakástulajdon elidegenítésének kötelezettsége alól az olyan községek (nagyközségek) területére, ahol a lakosság lakásigénye kielégített. (2) Városban (megyei városban), továbbá olyan községben (nagyközségben), amelyben a megyei 10 A Vhr. 9. §-ának (3) bekezdését a 8/1977. (I. 28.) ÉVM—IM sz. rendelet 2. §-a iktatta a Vhr-be. "A R. 9. §-a (1) bekezdésének szövege a 29 1972. (X. 4.) MT sz. rendelet mellékletének 30. pontjával megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. tanács az 1 1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 12. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a lakásigények társadalmi elbírálását elrendelte, az elidegenítési kötelezettség alól felmentés nem adható. Vhr. 11. § Ha a tulajdonos ingatlanai a) csak olyan helységekben vannak, amelyek területére az elidegenítési kötelezettségre és az értékesítés elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, őt az R. 8. §-ában előírt elidegenítési kötelezettség nem terheli; b) részben az a) pontban említett helységekben vannak, az R. 8. §-ában előírt elidegenítési, illetőleg tanácsi értékesítési kötelezettség az ilyen helységekben levő ingatlanokra is vonatkozik, ha a tulajdonos a 12. §-ban biztosított jogával élve a más helységben levő ingatlanok megtartását választotta. R. 11. § (1) Ha a tulajdonos a 8. § (1)—(3) bekezdésében előírt elidegenítési kötelezettségét nem teljesíti, a helyi tanács végrehajtó bizottsága a 3. íjban megállapított mértéket meghaladó tulajdonának tanácsi értékesítését rendeli el. Az erre vonatkozó határozat az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a bíróság előtt nem támadható meg. (2) Az értékesítés elrendelése esetén a lakás (üdülő) vevőjét az ajánlattevők közül a helyi tanács végrehajtó bizottsága — jogszabályban meghatározott módon — határozattal jelöli ki. A határozat alapján a vevőt vételi jog illeti meg. (3) A tulajdonos a lakást (üdülőt) a vevő kijelölését tartalmazó első fokú határozat közlését követően csak a kijelölt vevő részére idegenítheti el. (4) A vevő a vételárat a kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül egy összegben köteles a tulajdonos részére megfizetni. E kötelezettség nem teljesítése esetén a kijelölést vissza kell vonni. (5) Ha a lakást a bérlője (használója) vásárolja meg, részére — kérelmére az Országos Takarékpénztár a mindenkori hitelpolitikai irányelvek keretei között kölcsönt nyújthat. Vhr. 12. § ti)12 Az értékesítés elrendelése előtt a tulajdonos állandó lakóhelye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi tanács (a továbbiakban: helyi tanács) végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal köteles felhívni a tulajdonost arra, hogy harminc napon belül válassza ki azt a lakást (üdülőt), amelyet a tulajdonában kíván tartani. (2) Ha a család több tagjának a tulajdonában van lakás (üdülő), a felhívást valamennyi tulajdonos részére meg kell küldeni; a tulajdonosok azonban a választási jogukkal csak együttesen élhetnek. 12 A Vhr. 12. §-a (1) bekezdésének szövege a 21 1972. '(XII. 16.) ÉVM sz. rendelet 10. §-ával megállapított és a 9 1973. (IV. 15.) ÉVM sz. rendelet 1. §-ával kiegészített szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.