Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 57. szám

57. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1291 A társasági adó alapja 4. § (1) Az adóköteles nyereséget — kivéve a külföldi társaságok nyereségét — az adóév végével lezárt mérlegből, ha pedig az adóköteles tevékenység évközben szűnik meg, a megszűnéskor készült mérlegből kiindulva kell megállapítani. Az adóév mindenkor megegyezik a naptári évvel. Mérleg alatt a társaságnak a mérleg megállapítására jogosult szerve (közgyűlés, taggyűlés stb.) által megállapított, illetve jóváhagyott mérleget kell érteni. (2) Az adóköteles nyereséget úgy kell megállapítani, hogy a) az adóévről készült mérleg szerinti nyereséghez hozzá kell számítani vagy a veszteségből le kell vonni: aa) az előző évről (évekről) áthozott és az eredményben elszámolt veszteségeket; ab) a társasági tőke (alaptöke, törzstőke, részvénytőke, üzletrésztőke) növelése céljából az eredmény terhére elszámolt összegeket; ac) az eredményben elszámolt, az állami vállalatokra érvényes előírások szerint beruházásnak minősülő költségeket (kiadásokat);. ad) az állami vállalatokra érvényes leírási kulcsot meghaladó mértékű értékcsökkenési leírást, kivéve az indokolt kiselejtezés folytán szükségessé vált rendkívüli leírást; ae) a készletek értékelése tekintetében az állami vállalatokra érvényes jogszabályokban megállapított értékeléssel szemben jelentkező aláértékelési különbözeteket; aj) a társasági tőke visszafizetésére vagy kölcsönök törlesztésére és az eredmény terhére elszámolt összegeket; ag) a részvények és a társasági betétek után a részvényesek és a társasági tagok részére, valamint a társaság külföldi telephelyéről felvett kölcsönök után térített, illetőleg jóváírt kamatok és egyéb juttatások eredményben elszámolt öszszegeit; ah) az eredmény terhére kötelezettség nélkül teljesített szolgáltatásokat, rejtett nyereségjuttatásokat (ajándékokat), kivéve a közművelődési és szociális jellegű adományokat; ai) az eredmény terhére elszámolt, az üzemet (üzleti tevékenységet) nem terhelő adókat (társasági adókat, társasági különadó, stb.); aj) a társaság terjedelmével és tevékenységével arányban nem álló (a bruttó árbevétel 2 ezrelékének megfelelő összegen felül az eredmény terhére elszámolt) reprezentációs költségeket; ak) a behajthatatlan vagy kétes követelés címén leírt összegeket, ha a behajthatatlanság igazolva nincs, valamint a háramlási veszteség címén elszámolt összegeknek azt a részét, amely a háramlási idő arányában számított egyévi öszszeget meghaladja; ál) minden olyan leírt vagy tartalékolt összeget, amelynek adómentességéről jogszabály nem rendelkezik, továbbá mindazokat a nyereségtételeket, amely a mérlegszerű eredményben kifejezésre nem jutottak; b) a mérleg szerinti nyereségből le kell vonni, vagy a veszteséghez hozzá kell számítani: ba) az előző évről (évekről) áthozott és az eredményben elszámolt adózott nyereséget; bb) a takarékbetétek után kapott kamatokat; be) a megadózott tartalékból felhasznált olyan összegeket, amelyeket adómentesen elszámolható kiadások (veszteségek) fedezésére fordítottak és ezzel a mérlegszerű eredményt növelték; bd) az eredmény terhére elszámolt, társasági különadó alá eső juttatásokat; be) a nyereségből képzett kötelező tartalékalap összegét. (3) A meghatározott célra adómentesen létesített tartalékból (céltartalékból) rendeltetésétől eltérő célra felhasznált összegekkel növelni kell a mérleg szerinti nyereséget. Ha azonban a mérleg egyenlege veszteséget mutat, a más célra felhasznált összegek után, függetlenül a mérlegszerű eredménytől, önállóan kell adózni. 5. § Ha mérleg bármely okból nem készül, az adóköteles tevékenységből eredő bevételek és a teljesített kiadások különbözetét kell adóköteles nyereségnek tekinteni. Ugyanilyen módon kell a nyereséget megállapítani, ha a tevékenységnek csak egy része minősül adóköteles tevékenységnek. Belföldi társaságnál kiadásként az említett bevételek megszerzése érdekében felmerült kiadásokat (termelési és kezelési költségeket) kell számításba venni. Ezekre, valamint a bevételek megállapítására, elszámolására és a leltározásra az általános jövedelemadóról szóló rendeletben foglaltak az irányadók. 6. § A társasági adó mértékének megállapításához szükséges bevételekről és kiadásokról, külföldi társaságoknál pedig a nyereség megállapítása alapjaként szolgáló forgalmi adatokról (8. §) olyan nyilvántartásokat kell vezetni, amelyek alkalmasak az adóköteles nyereség megállapítására. B) A külföldi társaságokra vonatkozó külön rendelkezések 7. § (1) A külföldi társaságnak belföldön folytatott tevékenysége akkor minősül adóköteles tevékenységnek, ha az egyfolytában legalább 3 hónapig vagy a megszakításokkal végzett ilyen tevékenység egy naptári évben összesen legalább 6 hónapig tart. Az időtartam megállapításánál a 14