Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 57. szám

1292 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám napnál rövidebb ideig tartó tevékenységi szakaszokat figyelmen kívül kell hagyni. (2) A külföldi társaságnak belföldön székhelylyel (telephellyel stb.) rendelkező jogi személylyel vagy belföldön állandó vagy tartós lakhellyel rendelkező magánszeméllyel létrejött jogviszonya alapján folytatott minden tevékenységét, a tevékenység időtartamától függetlenül, belföldön folytatottnak kell tekinteni, ha a társaság a tevékenység vagy a tevékenység egy részének előmozdítására, végzésére vagy ellenőrzésére belföldön saját képviselőt (képviseleti tevékenységet végző megbízottat, alkalmazottat) tart, saját képviseletet, kirendeltséget vagy más üzleti helyet létesít vagy más módon kifejezésre juttatja, hogy belföldön tartós jelleggel kíván tevékenységet folytatni (pl. helyiség bérlete, helyiségnek kirendeltségként vagy egyéb tevékenység helyeként történő megjelölése vagy arra ilyenként történő hivatkozás stb.) Saját képviseletnek kell tekinteni, ha a belföldi képviselet nem közvetlenül a külföldi társasággal, hanem ennek önálló jogi személyiséggel rendelkező külföldi eladási szervezetével, vezérképviseletével stb. áll jogviszonyban. (3) Ha az üzleti hely felállítása kizárólag árubemutatás célját vagy azt szolgálja, hogy a külföldi társaság áruszállítási kötelezettségeinek az üzleti helyen tartott áruraktár felhasználásával gyorsabban tudjon eleget tenni, és a társaság az üzleti helyen semmi egyéb tevékenységet nem folytat, az ilyen üzleti hely léte önmagában a belföldi tevékenységet nem valósítia meg. 8. § V'l) Ha jogszabály vagy a pénzügyminiszter másként nem rendelkezik — a (2) és (3) bekezdésekben említettek kivételével — a külföldi társaságok adóköteles nyereségeként a) a külföldi társaság adóköteles tevékenységéből eredően a magyar vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek által a külföldi társaság, ennek képviselője, megbízottja, eladási szervezete, stb. részére az adóévben kifizetett, átutalt vagy elszámolt összegeknek, valamint az ellenérték címén szállított áruk és teljesített szolgáltatások értékének 6%-át, b) a külföldi társaság magyarországi képviselete (képviselő, alkalmazott stb.) által harmadik országok viszonylatában kezdeményezett, továbbá a képviselet (képviselő, alkalmazott stb.) bármilyen jellegű közreműködésével (pl. átadás, átvétel, minőségi ellenőrzés) teljesített ilyen ügyletek — kivéve a magyar exportügyletek — értékének 5%-át kell számításba venni. (2) Ha a képviseletet nem termelő, hanem kizárólag kereskedelmi, képviseleti (ügynöki, bizományosi stb.) tevékenységet folytató cég létesíti, úgy feltéve hogy e cégben az érintett termelő vállalatok egyikének sincs 15%-nál magasabb tulajdoni illetősége — adóköteles nyereségként az általa vagy az általa képviselt cégek által Magyarországra exportált áruk ellentértékének olyan százalékát kell tekinteni, amilyen százalékú díj a céget tevékenységéért a megbízó vállalattól megilleti, illetve — saját áru eladása esetén — amilyen százalékos bruttó hasznot a Magyarországon történt értékesítés során elért. A díj, illetve az árkülönbözet mértékét hiteltérdemlően kell igazolni. Igazolás hiányában az adóhatóság az adóalapot becsléssel állapítja meg. (3) A 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott díjak után a társasági adó alapja a külföldit megillető díjak bruttó összege, amely összeg művészi együtteseknél a díjat kifizető szerv által igazolt, belföldön felmerült dologi költségekkel — kivéve a szállás-, étkezési és közlekedési költségeket — csökkenthető. (4) Az adóbevallásban, az adóalap forintösszegének meghatározása céljából, az (1) bekezdés szerinti adóköteles nyereséget a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napján — évközi esedékesség vagy a tevékenység évközben történő megszűnése esetén ennek napján — jegyzett kereskedelmi középárfolyam alkalmazásával kell forintra átszámítani. (5) Ha a külföldi társaságnak belföldön hatóságilag engedélyezett, ténylegesen működő képviselete van, az adóköteles nyereség — a képviselet fenntartásának költségei címén — 10%-kal csökkenthető. 9. § A társasági adót a külföldi társaság tartozik megfizetni. Közvetlen képviselet esetén a képviselőt (megbízottat, alkalmazottat) az adó megfizetéséért készfizető kezesség terheli. C) A társasági adó mértéke 10. § (1) A társasági adó mértéke: a) a külföldi érdekeltségű társaságoknál: — az adóköteles nyereségnek a működő saját tőke 5%-át meg nem haladó része (összege) után 30%; — az adóköteles nyereségnek a működő saját tőke 5%-án felüli, de 10%-át nem meghaladó része után 50%; — az adóköteles nyereségnek a működő saját tőke 10%-át meghaladó része után 70%; b) a külföldi társaságoknál az adóköteles nyereség 40%-a; c) a belföldi társaságoknál és az 1. § e) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezeteknél az adóköteles nyereség 40%-a; d) a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában említett díjak 20%-a. (2) A külföldi résztvétellel működő gazdasági társulások nyereségük után a létesítésükről szóló jogszabályban meghatározott mértékű adót tartoznak fizetni.