Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 57. szám

1290 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám I. A RENDELET HATÁLYA i. § A rendelet hatálya alá tartoznak, elnevezésüktől és szervezeti formájuktól függetlenül: a) a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások [28/1972. (X. 3.) PM számú rendelet]; b) az a) pont alá nem eső, egészben vagy részben külföldi tulajdonban levő, a Magyar Népköztársaság területén (a továbbiakban: belföld) székhellyel rendelkező részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és más jogi személyek, valamint egyéb formában működő, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalatok és egyéb szervezetek (a továbbiakban: külföldi érdekeltségű társaságok); c) a belföldön adóköteles tevékenységet [2. § (1) bekezdésének a) pontja] folytató, valamint a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában említett díjban részesülő külföldi székhelyű jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni és társas cégek, személyi egyesülések (a továbbiakban: külföldi társaságok); d) a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről vagy a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló jogszabályok hatálya alá nem tartozó belföldi egyesületek, ezek szövetségei, az egyházi szervek, ezek intézményei és vállalkozásai, valamint a magánszemélyek egyéb személyi egyesülései, mindezek attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e jogi személyiséggel vagy sem, a jogi személyiséggel rendelkező más társaságok és közösségek (a továbbiakban: belföldi társaságok); e) a Pénzügyminisztérium külön rendelkezésével adófizetésre kötelezett más szervezetek [az a)—e) pont alattiak a továbbiakban együttesen: társaságok]. II. TÁRSASÁGI ADO A) Általános rendelkezések A társasági adó fizetésére kötelezettek 2. § (1) Társasági adót tartoznak fizetni: a) Az 1. § a)—b) és d)—e) pontjaiban meghatározott társaságok a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező tevékenységükkel, valamint jogok és jogosítványok átruházásával vagy használatának engedélyezésével (a továbbiakban: adóköteles tevékenység) elért nyereségük után; b) a külföldi társaságok a belföldön folytatott adóköteles tevékenységükkel (7. §) elért nyereségük után; c) a külföldi társaságok a részükre belföldi jogi személy vagy szervezet által a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő valamely jog (pl. szerzői és iparjogvédelmi jog, gyártási vagy egyéb ismeret és tapasztalat) átruházásáért, használatának engedélyezéséért vagy a jog gyakorlását elősegítő szolgáltatásokért, valamint előadói, művészeti és sporttevékenységért kifizetett díjak után. (2) Az adófizetési kötelezettség az adóköteles tevékenység tényleges megkezdésének, illetőleg a jövedelemforrás keletkezésének napján, külföldi érdekeltségű társaságnál legkésőbb a társasággá alakulás megtörténte napján (részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál a cégbejegyzés napján, más formában működő társaságnál a vonatkozó jogszabály szerint a megalakuláshoz, illetőleg a működés megkezdéséhez szükséges előfeltétel bekövetkeztének napján) veszi kezdetét, és a működés tényleges megszűnése napjáig) adóköteles tevékenység megszűnése, vagyonfelosztás megkezdése), egyesülés, beolvadás vagy szétválás esetén pedig ennek napjáig tart. A társasági adó alóli mentességek 3. § Mentesek a társasági adó alól: a) azok a külföldi és külföldi érdekeltségű társaságok, illetőleg ezek oly tevékenységgel elért nyeresége, amelyek adómentességét nemzetközi egyezmény mondja ki, és azok a külföldi társaságok és ezek beföldi üzleti helyei, amelyek államával az adómentesség tekintetében elismert viszonosság áll fenn; a viszonosság fennállása kérdésében kétség esetén a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó; b) azok a külföldi társaságok, amelyeket belföldön állami vállalat vagy más gazdálkodó szervezet, ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokat is, képvisel; c) a politikai jellegű társadalmi és tömegszervezetek; d) a jogszabály alapján létesített közösségek (munka- és alkotóközösségek), a lakás-, üdülő-, és garázsszövetkezetek jogszabályban meghatározott, illetőleg rendeltetésszerű tevékenységükből származó nyereségük után; e) azok a társaságok, amelyeket jogszabály vagy a pénzügyminiszter a társasági adó alól mentesít; f) azok a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok, amelyeknél az állam tulajdoni érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, de nyereségeiket az állami vállalatokra vonatkozó szabályok szerint számolják el és fizetik be az állami költségvetés javára; g) a belföldi társaságok a kulturális, vallási vagy sporttevékenységükből, a létesítményeik ilyen célra történt bérbe vagy használatba adásából, a tagjaik tagdíjaiból és az alapszabály szerinti működéséhez való egyéb anyagi hozzájárulásaiból, továbbá a tulajdonukban álló ingatlanok lakás céljára történt hasznosításából származó nyereségük után. /