Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 57. szám

57. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1289 jesítésük esetében a sürgősségi felárat a fővállalkozói díjnak a teljesítéskor esedékes hányada terhére egyenlíti ki. Árengedmény 13. § (1) Ha a felek a fővállalkozási szerződés késedelmes teljesítése esetére árengedmény nyújtásában egyeztek meg, a szerződés szerinti teljesítési határidő lejárta után rögzíteni kell a várható késedelem időtartamát. További kifizetések csak az erre az időtartamra eső árengedménnyel csökkentett vállalkozási összeg erejéig teljesíthetők. (2) A teljesítés időpontjában meg kell állapítani a késedelem időtartamát s az arra eső árengedmény összegét. Az utolsó számlában a kikötött ellenszolgáltatás összegéből az árengedményt le kell vonni. Ha a korábban teljesített kifizetések a járandóság összegét meghaladják, a különbözetet a fővállalkozó köteles a beruházási számla javára visszafizetni. (3) A fővállalkozó árengedmény nyújtására akkor is köteles, ha álláspontja szerint a késedelmet a beruházó okozta, vagy bekövetkezésében közrehatott. Ha ezt a tényt a beruházó elismeri, vagy a bíróság megállapítja, a fővállalkozó részére az árengedmény nyújtásából származó kárért járó kártérítést a beruházás költségeként elszámolni nem szabad. Fővállalkozói kockázati alap 14. § (1) A fővállalkozók a folyamatosan érvényesített fővállalkozói díj összegéig — fővállalkozási szerződésenként előre meghatározott mértékben — jogosultak fővállalkozói kockázati alapot (a továbbiakban: alap) képezni. (2) Az alapba kell helyezni az árbevételként elszámolt fővállalkozói díj (1) bekezdés szerint meghatározott mértékét. Az alapból kell fedezni a) átalányösszegű szerződés esetén a teljesítéshez szükséges termékek és szolgáltatások számlázott összegének az alapárat meghaladó részét és b) a fővállalkozási tevékenységgel összefüggő szerződésszegésből származó, a fővállalkozó által elismert vagy terhére megítélt kötbér és kártérítés összegét. (3) Nem fedezhető az alapból az olyan kötbérek és kártérítések összege, amely a fővállakozó saját termelési tevékenysége folytán keletkezett. (4) Az alap nem lehet nagyobb, mint az egyes, az igényérvényesítés szempontjából le nem járt fővállalkozási szerződésekkel kapcsolatbari képzett és a (2) bekezdés szerint felhasznált összeg különbözete. Ha a fővállalkozói szerződésekkel összefüggő igényérvényesítés határideje lejárt, a fővállalkozó köteles at alapot olyan összeggel csökkenteni, amit a vonatkozó szerződés alapján képzett, és jogosult ezzel szemben legfeljebb ugyan^ ilyen összegű felhasználást számításba venni. A különbözet összegével az eredményt kell növelni. Ez a rendelkezés alaphiányt nem eredményezhet. Vegyes rendelkezések 15. § (1) A szerződő felek szerződéskötési kötelezettség esetében is maguk döntenek arról, hogy a szerződést fővállalkozási formában kötik-e meg. (2) A fővállalkozással kapcsolatos előlegnyújtas nem esik a 67/1970. (XII. 31.) PM számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében előírt tilalom alá. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A 15/1976. (VI. 23.) PM—ÉVM számú együttes rendelet egyidejűleg hatályát veszti, rendelkezéseit az e rendelet kihirdetése előtt kötött szerződésekre a (2)—(5) bekezdésekben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni. (2) A felek a rendelet 8. §-ában foglaltak szeszerint megegyezhetnek a fővállalkozási tevékenység előlegfolyósítással való finanszírozásában. (3) Ha a felek a 15/1976. (VI. 23.) PM—ÉVM számú együttes rendelet 7. § (1) bekezdése szerint előlegnyújtásban állapodtak meg és a megállapodás érvényessége banki hozzájárulástól függött, de a bank még nem foglalt állást, anyagelőleg csak e rendelet 10 § (1) bekezdése szerint igényelhető. (4) A fővállalkozói kockázati alap felhasználására e rendelet 14. §-ának rendelkezéseit kell al-r kalmazni. (5) A fővállalkozóknak az egyes fővállalkozási szerződések teljesítésével kapcsolatos első 1979. évi fizetési megbízás benyújtásáig meg kell határozniuk, hogy a fővállalkozói díj milyen hányadát helyezik a fővállalkozói kockázati alapba. Ellenkező esetben ilyen alap nem képezhető. Faluvégi Lajos s. k., pénzügyminiszter A pénzügyminiszter 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelete a társasági adóról és a társasági különadóról, valamint a külföldi érdekeltségű belföldi jogi személyek és egyéb szervezetek bérjárulék fizetési kötelezettségéről A 56/1978. (XIL 16.) MT számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:, i ,,j ; k 1 j j. j • ,; ^ 8 s,. , ,