Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK Reálisabb statisztika szükséges a kutatásra, fejlesztésre forditott anyagi eszközökről, ezek megoszlásáról, a kutató-fejlesztő bázisról, összetételéről, szerkezetéről. IV. A kutatás-fejlesztés tervezése 4. A kutató-fejlesztő tevékenységet a tervezés eszközével is következetesen a fontos társadalmi, gazdasági feladatok megvalósításának elősegítése érdekébe kell állítani. A kutatás-fejlesztés tervezését — a feladatoknak, a tudományterület jellegének megfelelően — össze kell hangolni a gazdasági tervezéssel. A kutatás-fejlesztés tervezése segítse elő a különböző tudományterületek együttes részvételét a komplex, az átfogó feladatok megoldásában; adjon ösztönzést a gazdálkodó szervek számára az egész innovációs folyamatnak a kutatás-fejlesztéstől a termékek értékesítéséig történő átfogására és befolyásolásra. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy az adott időszak kutatási-fejlesztési céljai a következő időszak társadalmi, gazdasági feladatait alapozzák meg. A kutatási-fejlesztési tervezésben központi, összehangoló feladatokat ellátó szervek munkamegosztását tovább kell fejleszteni. a) A kutatás-fejlesztés hosszú távú terve a jövőben a társadalom- és gazdaságpolitikai elhatározásokra építve,- tudományfejlődési prognózisokra alapozva a legfontosabb kutatási irányokat tartalmazza, és körvonalazza a tudománypolitika főbb feladatait. A népgazdaság és a tudományos kutatás hosszú távú tervezése összehangolt rendben történjen, fokozódjon a kutatás-fejlesztés szerepe a hosszú távú társadalmi, gazdasági célok kialakításában, a fejlődés összefüggéseinek, mellékhatásainak feltárásában, a tervezés tudományos megalapozásában. b) A népgazdaság középtávú terve foglalja magába a tudománypolitika adott időszakra szóló főbb feladatait, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés legfontosabb céljait, a kutatási-fejlesztési ráfordítások tervidőszakra vonatkozó arányait. c) A népgazdaság ötéves tervével és a tudományos kutatás hosszú távú tervével összehangoltan országos színtű középtávú kutatási-fejlesztési tervet kell összeállítani. A középtávú terv tartalmazza az adott időszak főbb tudománypolitikai feladatait; a már megszületett kiemelkedő fontosságú kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetésére irányuló teendőket; a legfontosabb országos színtű kutatási-fejlesztési programokat; a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat; a nemzetközi együttműködés legfőbb irányait, beleértve a licencvásárlásokkal kapcsolatos feladatokat. t d) Gondoskodni kell arról, hogy azok a vállalatok, amelyeknek gazdasági tervei csak számotKÖZLÖNYE • 43 tevő új műszaki ismeret segítségével teljesíthetők, ötéves tervük szerves részeként készítsenek középtávú kutatási-fejlesztési tervet, beleértve a licencvásárlásokkal kapcsolatos feladatokat is. e) A társadalmi, gazdasági innovációs folyamat egységének elősegítése és megyorsítása érdekében a kutatás tervezésébe be kell vonni a kiemelt kutatási-fejlesztési programok megvalósításában és felhasználásában érdekelt vállalatokat, kutatófejlesztő helyeket. V. A kutatás-fejlesztés finanszírozása, gazdasági szabályozó rendszere 5. A kutatás-fejlesztés gazdasági szabályozásának rendszere (finanszírozási és pénzügyi mechanizmusa) segítse elő a társadalmi, gazdasági innovációs folyamatba beilleszkedve a kutatás-fejlesztés és gazdálkodás (termelés) kölcsönös kapcsolatainak eredményesebbé tételét, a kutatás-fejlesztés társadalmi-gazdasági igényeinek megfelelő szelektív fejlesztését, az eddiginél jobban vegye figyelembe a különböző kutatási területek, kutatóhely típusok, az eltérő kutatási feladatok és folyamatok sajátosságait. a) A közgazdasági szabályozó rendszer az érdekeltségi viszonyok fejlesztése útján, a normatív jelleg erősítésével fokozottabban ösztönözze a vállalatokat a fejlettebb technológia, a műszaki, szervezési, vezetési kultúra alkalmazására; a hatékonyságot javító kutatási-fejlesztési tevékenységre. A finanszírozás módszereivel, gyakorlatával is elő kell segíteni a kutatóhelyek és a kutatási eredményeket felhasználók együttműködését, közös érdekeltséget, egyes esetekben kölcsönös kockázatvállalásukat a kutatási eredmények alkalmazásában. b) A műszaki-fejlesztési alapok központosított hányadát, illetve ágazati arányait az ötéves tervek előkészítése során a középtávú terv kutatási programjainak alapján kell meghatározni. A műszakifejlesztési alap képzési és felhasználási elveit fenntartva, a módszereket tovább kell fejleszteni, törekedve arra, hogy azok jobban segítsék elő a szelektív kutatási-fejlesztési célok érvényesítését, a közös kockázatvállalást a kutatási eredmények elérésében és gyakorlati megvalósításában. A vállalati műszaki fejlesztési alapok felhasználásának kö.rét ennek megfelelően szükséges meghatározni, hogy azok a változó igényekkel összhangban rugalmasabban alakulhassanak. A sajátosságok körültekintő figyelembevételével meg kell vizsgálni a mezőgazdasági alaptevékenység után képződő műszaki-fejlesztési alap képzési, felhasználási rendszerének kialakítási lehetőségeit, feltételeit. c) Javítani kell a pénzügyi eszközökkel történő irányítás feltételeit és gyakorlatát a költségvetésből finanszírozott, kiemelt kutatási-fejlesztési feladatoknál. A költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézeteket, egyetemeket felügyelő minisztériu-