Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 4. szám

44 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám mok és országos hatáskörű szervek rendelkezésére álló központi kutatási-fejlesztési alapok felhasználási szabályai és mértéke tegye lehetővé a kiemelt kutatási programok, feladatok hatékonyabb irányítását. d) A költségvetési rendben gazdálkodó kutatóhelyeknél a finanszírozás rendje egyszerűbb, rugalmasabb legyen, jobban ösztönözzön az alaptevékenység folytatására. A feladatfinanszírozást érdemibbé kell tenni, gondoskodni kell formális alkalmazásának megszüntetéséről. A költségvetési gazdálkodási rendszerű kutatóintézeteknél és az egyetemi kutatásokban ki kell alakítani az állami megbízások — vállalati megbízásoktól eltérő — rendszerét. VI. A kutatás-fejlesztés nemzetközi kapcsolatai 6. A nemzetközi tudományos kapcsolatok továbbfejlesztése, a társadalmi, gazdasági előrehaladáshoz szükséges tudományos és műszaki ismeretek biztosításának és a hazai kutatás továbbfejlesztésének egyaránt elengedhetetlen feltétele. A nemzetközi tudományos kapcsolatok irányítása a kutatásirányítás szerves része legyen; azt a jövőben azok a szervek lássák el, amelyek a hazai kutatási tevékenységet is irányítják. Nemzetközi tudományos kapcsolataink fejlesztése, a tartalmi, minő- ' ségi tényezők előtérbe állítása érdekében: a) ki kell dolgozni a nemzetközi tudományos kapcsolatok fő céljaira, fejlesztési irányaira vonatkozó alapelveket; b) a termelési szerkezet korszerűsítése érdekében a jövőben széles körben kell építeni a korszerű licencek, gyártási eljárások vásárlására. Javítani kell a licencvásárlásokhoz kapcsolódó adaptálási és fejlesztési tevékenységet; c) a szocialista országokkal folytatott két- illetve sokoldalú tüdományos-műszaki együttműködés keretében a jövőben a gazdasági, tudományos kapcsolatok jobb összehangolásával következetesen érvényt kell szerezni a tervszerűség és a szelektivitás követelményének és biztosítani kell az ehhez szükséges feltételeket. A közvetlen gazdasági célú kutatások esetében erősíteni kell a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés gazdasági kapcsolatokat előkészítő és megalapozó szerepét, minél nagyobb mértékben kapcsolódva szakosítási, termelési kooperációs megállapodásokhoz; d) a kiemelt kutatási-fejlesztési feladatok meg— ' határozásánál fokozottan kell figyelembe venni a KGST célprogramjait; e) a kölcsönös előnyök alapján kell fejleszteni tudományos kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal; f) a nemzetközi tudományos együttműködés feltételeinek jelentős javítása érdekében: — jobban előtérbe kell állítani a hatékonyabb együttműködési formákat; — szorgalmazni kell a kutatóhelyek közötti közvetlen kapcsolatokat, javítani kell az ehhez szükséges feltételeket— fejleszteni, egyszerűsíteni kell a kölcsönös kutatói munkavállalás feltételeit, elsősorban a szocialista országokkal folytatott együttműködéseknél; — szorgalmazni kell a szocialista országokba irányuló hosszabb időtartamú, tudományos célú kiküldetések feltételeinek javítását; — jelentősen egyszerűsíteni kell a nemzetközi tudományos együttműködéssel kapcsolatos adminisztratív ügyintézést. VII. A kutatás-fejlesztés káderpolitikája 7. A kutatás-fejlesztés társadalmi, gazdasági jelentőségének növekedése, a hatékonysági, minőségi tényezők előtérbe kerülése fokozza a tudományos káderpolitika jelentőségét. A kutatói káderképzés hagyományos célkitűzései mellett nagy fontosságot kell tulajdonítani a vállalatoknál dolgozó kutató-fejlesztő szakemberek képzésére, továbbképzésére. A kutatás-fejlesztés-termelés-értékesítés lánc megvalósítása különösen igényli a kutatás, a műszaki-fejlesztés, a termelés területén dolgozó szakemberek jobb együttműködését, a kutatói mobilitás növelését. Az időszerű feladatok teljesítése érdekében: . a) Elő kell segíteni a tudományos közélet demokratizmusának teljesebb kibontakozását. Fokozni kell a szakmai nyilvánosság, a kritika szerepét a-tudományos eredmények értékelésében. A kutatás-fejlesztés társadalmi, gazdasági szerepének fokozódásával szélesíteni kell a tudománypolitika társadalmi bázisát. b) Az eltérő kutatási területeket, különböző jellegű kutatómunka sajátosságait figyelembe véve tovább kell fejleszteni, illetve egyes területeken ki kell alakítani a kutatóképzés és továbbképzés differenciált rendjét. c) A különböző típusú kutató-fejlesztő helyeken dolgozók munkájának anyagi; erkölcsi és tudományos elismerésében mutatkozó indokolatlan különbségeket csökkenteni kell. d) A tudomány társadalmi, népgazdasági szerepének fokozódásával összhangban korszerűsíteni kell a tudományos minősítést, összehangolva -a tudományos káderképzés más formáival. Erősíteni kell a minősítés tudományos értékmérő funkcióját, növelve a tudományos igényességet. A minősítés alapja a tényleges tudományos teljesítmény legyen. • e) A káderkiválasztás minőségi-követelményeit következetesen érvényesítve meg kell szűntetni egyes nem kutatói állások, kinevezések egyoldalú, mechanikus tudományos fokozathoz kötésének gyakorlatát. f) A közvétlen gazdasági célú kutatómunka megbecsülését, az adaptációs kutató-fejlesztő tevékenység megfelelő elismerését, az üzemi, vállalati kutatóhelyeken dolgozó kutatóknak a tudományos közéletbe történő bevonásával is segíteni kell. Gondoskodni kell a gyakorlati célú kutatások, li-