Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

1074 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám rint a tárgyévben kifizethető (elszámolható) vagy az előző évben kifizetett (elszámolt) munkabér vehető számításba. A bérköltség számítási anyagát az árvetéshez mellékelni kell. A bérköltség kiszámításához az illetékes árhatóság részletesebb útmutatást adhat. 4. Selejtveszteség akkor állítható árvetésbe, ha a termék ielleee és a termelési feltételek alapján műszakilag indokolt seleit normatív mértéke meghatározható. Normán felüli selejt nem állítható árvetésbe. A selejtveszteség árvetésbe állításánál az illetékes árhatóság előírásai irányadók. 5. A közvetlenül el nem számolt költségek és a nyereség árvetésbe állításánál figyelembe veendő további szempontok: a) Vállalati szinten biztosítani kell a költségvalódiság érvényre juttatását, tehát azt, hogy az előállított (gyártani tervezett) termékek árvetésében — a termékösszetétel és a termékvolumenek figyelembevételével — számításba vett közvetett költségek összege ne haladja meg a felosztásra kerülő tényleges (tervezett) közvetett költségek műszakilag-gazdaságilag megalapozott összegét. b) A költség- és nyereségdiíferenciálás nem lehet indok a vállalat termékei ászínvonalának emelésére; ideértve azt az esetet is, amikor a vállalat a magasabb termelői ár igazolása érdekében a költségeket indokolatlanul nagyobb arányban terheli azokra a termékekre, amelyek részaránya várhatóan jelentősen növekszik a termelésben. A belföldi értékesítésre és exportcélra előállított termékek közötti költség- és nyereségdifferenciálás nem szolgálhat alapul a már forgalomban levő termékek belföldi árához képest aránytalanul magas termelői árak alkalmazására. c) A vállalati költségfelosztásnál alapul vett termékösszetételtől való lényeges eltérés indokolttá teheti a számításba vett vállalati szintű éves költség- és neyreségadatok termékek közötti felosztásánál alkalmazott differenciálás módosítását. Szabályzatban kell rögzíteni ennek feltételeit és módját. Ennek megfelelően a vállalat a költség- és nyereségfedezet szempontjából jelentős termékösszetétel-változás esetén az éves tervmunka keretében kialakított termékek közötti költség- és nyereségdifferenciálást év közben is megváltoztathatja és az érintett termékek árvetését átdolgozhatja. Az új árvetésben kiszámított kalkulált termelői ár érvényesítése tekintetében a rendelkezés 2—7. §-aiban foglaltak az irnáyadók. d) Az illetékes árhatóság bejelentési kötelezettséget írhat elő a költség- és nyereség-számbavétel, a bruttó haszonkulcs meghatározásánál alkalmazott vállalati eljárások (módszerek) megváltoztatása esetére. II. Az árvetésnek tartalmaznia kell: a) a termék pontos megnevezését (IT.I cikkszám, modellszám, rajzszám, szabvány stb.); b) a kalkulációs egység megjelölését. Amennyiben a kalkulációs egység és a termék nem azonos, akkor a kalkulációs egység és a termék közötti összefüggésre vonatkozó számítási anyagot (pl. paraméteres ársor, különböző méretváltozatokra stb. vonatkozó ársor számítását tartalmazó anyagot); c) a termék műszaki leírását (főbb műszaki, minőségi, kiviteli, teljesítmény, hatóanyagtartalom, méret, súly stb. adatokat) vagy a megrendelés pontos műszaki leírását tartalmazó anyagot; d) a gyártani tervezett teljes mennyiséget és az előirányzott átlagos éves mennyiséget; e) a csomagolás (kiszerelés) leírását; /) a szállítási (átadási, ütemezési) feltételeket; g) az általános (közvetett) költségek meghatározásánál alapul vett évet (tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év) és az árvetéskészítés időpontját; h) a termék kalkulált termelői árát; i) az árvetés készítőjének és a vállalat árképzési rendjéért felelős személynek vagy meghatalmazott] ának aláírását.