Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1075 A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének együttes irányelve A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1978. számú együttes irányelve az összevont népi ellenőrzési bizottságok választásáról A népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény végrehajtására kiadott 41/1968. (XI 1.) Korm. szá­mú rendeletet kiegészítő 45/1978. (IX. 28.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) be­kezdése alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke rendeli el népi ellenőrzési bizottsá­gok összevonását, meghatározza az összevont népi ellenőrzési bizottság szákhelyét és illetékességi te­rületét. Az R. 3. § (2) bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján az összevont népi ellenőrzési bizottságok választásához, illetőleg a bizottságok tagjai szá­mának megállapításához az alábbi irányelveket adjuk: 1. A járási, járási-városi népi ellenőrzési bizott­ságot az illetékes megyei tanács választja. Járási és járási-városi, illetőleg járási és városi népi el­lenőrzési bizottságok összevonása esetén a kijelölt székhelyen működő népi ellenőrzési bizottság il­letékessége terjed ki a megszűnő bizottság terüle­tére. Ezért választást tartani általában nem szük­séges. A megszűnő bizottság tagjait a tanács felmenti. Az összevont népi ellenőrzési bizottság területének jelentős megnövekedése esetén a bi­zottság tagjainak számát — a megszűnő népi el­lenőrzési bizottság tagjai közül — legfeljebb há­rommal indokolt növelni. 2. Az R. 2. §-a szerint, ha az összevont népi el­lenőrzési bizottság illetékessége több városra ter­jed ki, megválasztása az érdekelt városi tanácsok hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben külön-külön, mindegyik városi tanács megválasztja a teljes összevont népi ellenőrzési bizottságot: annak elnö­két, elnökhelyettesét és tagjait. A bizottság tagjaira, illetőleg tisztségviselőire a javaslatot a megyei népi ellenőrzési bizottság ter­jeszti — az egyes városi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak egyetértésében — a tanács elé. Az összevont városi népi ellenőrzési bizottság tagjai­nak száma indokolt esetben és legfeljebb három­mal növekedhet. Helyes a bizottság tagjait úgy ki­választani, hogy az érdekelt városoknak megfelelő képviselete legyen a bizottságban, továbbá az is, ha a bizottság elnöke és helyettese nem egyazon városból való. Az összevont népi ellenőrzési bizottság — meg­választása után — a székhely város tanácsa előtt teszi le az esküt, ezért célszerű, hogy az érdekelt városok közül itt történjék sorrendben utoljára a választás. 3. A járásszékhely várossá nyilvánítása esetén a járási népi ellenőrzési bizottság járási-városi népi ellenőrzési bizottságként folytatja működését. 4. Ha a megszűnő járás székhelye város, amely­nek összevonására nem kerül sor, akkor a járási­városi népi ellenőrzési bizottság városi népi ellen­őrzési bizottságként folytatja működését. 5. A városkörnyéki községek területére az a népi ellenőrzési bizottság illetékes, amelyhez a város tartozik. 6. Népi ellenőrzési bizottság összevonásáról a lakosságot megfelelő módon (sajtó, tanácstagok útján stb.) tájékoztatni szükséges. Az 1. és 2. pont szerint megszűnő népi ellenőrzési bizottság korábbi székhelyén az összevont népi ellenőrzési bizottság rendszeresn fogadónapot tart. A lakossá­got erről is szükséges megfelelően tájékoztatni. Szakali József s. k., államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom