Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 50. szám

50. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1051 (2) Az Országos Anyag- és Árhivatal a kalkulált TEK eladási ártól történő eltérésre szakmai előírásokat adhat ki és előírhatja az eltérés dokumentálásának módját. 10. § Amennyiben a TEK vállalat hatósági fogyasztói árformába tartozó terméket fogyasztói áron jogosult forgalomba hozni, a hatósági fogyasztói árakra érvényes szabályokat köteles betartani. 11. § (1) Amennyiben a TEK vállalat a forgalmazási és raktározási tevékenységen túlmenő ipari, vagy szolgáltató tevékenységet (méretre szabást, továbbfeldolgozást, kikészítést, csomagolást stb.) végez, az e tevékenység díját az arra irányadó árképzési jogszabály figyelembevételével köteles kialakítani. (2) A TEK vállalat által végzett ipari, vagy szolgáltató tevékenység eredményeként előállított termék TEK eladási árát a következő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani: a) az 5. § szerint kalkulálható beszerzési ár, b) az ipari, vagy szolgáltató tevékenység (1) bekezdés szerint kalkulált dija, c) a jelen rendelkezés szerint felszámítható árrés, valamint d) az árrésen kívül kalkulálható költségek. (3) A (2) bekezdés szerinti árképzésből költségés nyereséghalmozódás nem keletkezhet. 12. § Az ütemes szállítással kapcsolatos áralkalmazásra vonatkozó rendelkezést a TEK eladási árra is alkalmazni kell.* 13. § A TEK vállalat e rendelkezés hatályba lépéséig, majd azt követően folyamatosan köteles kidolgozni és dokumentálni az e rendelkezés alapján alkalmazott árképzési módszerekre vonatkozó Árképzési Szabályzatát. Az Árképzési Szabályzatnak a következőket kell tartalmaznia: a) a kalkulált beszerzési ár kiszámításának módszerét, a beszerzési ár kalkulációba állításánál figyelembe vett feltételeket (pl. fuvarpariíás. menynyiségi, ütemezési, fizetési feltételek, a beszerzési átlagár, a forgalmat meghatározó beszerzési forrás ára, az előző időszak ára, vagy a szerződéses ár); b) a TEK árrést és alkalmazásának feltételeit (pl. tranzit, raktárról kiszolgálás), az árrésben, vagy azon kívül elszámolt költségeket, az árrés kidolgozásánál követett költségfelosztási módszereket, az árrés differenciálásának irányelveit, az ipari tevékenység árképzési módszerét; e) a rokontermékek ármeghatározásánál követett eljárást és számítási módszereit; d) a kalkulált TEK eladási ártól történő eltérések módszereit. • Jelenleg a 3/1977. (XII. 14.) ÁH számú rendelkezés. 14. § A TEK vállalat köteles e rendelkezés hatálybalépése előtt érvényesített árréseinek emelésére vonatkozó szándékát a külön jogszabályban* előírt feltételek szerint bejelenteni, kivéve, ha a felemelt árrés az irányárrést nem haladja meg. 15. § E rendelkezés 1979. január hó 1. napjá hatályba; ezzel egyidejűleg a TEK vállala szére kiadott árképzési leiratok és egyéb rendelkezések (árjegyzéki árak stb.) hatályukat vesztik, kivéve a 4. § (2) és (3) bekezdés alapján fennmaradó hatósági áras árformába tartozó hatósági árat (árjegyzéket), áralkalmazási feltételt. Dr. Csikós-Nagy Béla s .k., államtitkár az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke * Jelenleg a 2/1974. (Ifi. 14.) ÁH számú rendelkezés és az azt módosító 10/1974. (XII. 17.) ÁH számú rendelkezés. Vegyes rendelkezések Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 32/1978. számú együttes közleménye a bérbeszámítással kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekről A tanácsi házkezelési szervek részéről az utóbbi időben egyre gyakrabban érkeztek jelzések, hogy a bérbeszámítás havi törlesztésének elszámolása — különösen a kisebb összegű tételek esetében — jelentős adminisztrációs munkát igényel, ugyanakkor bizonyos esetekben a bérlőre nézve is méltánytalanul hátrányos helyzetet teremt (pl. idős bérlők által végzett korszerűsítés esetén 10—15 éves bérbeszámítást jelent). A jelenlegi eljárás egyszerűsítésének elősegítése érdekében a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Kormány rendelet (a továbbiakban: R.) 60—61. §-a alapján alkalmazott bérbeszámítás gyakorlati lebonyolítására a tanácsi házkezelési szervek részére az alábbi iránymutatást adjuk: A. R. 61. §-ának (3) és (4) bekezdése a bérbeszámítási jogérvényesítést a bérlő oldaláról fogalmazza meg, E szerint a bérlő csak az ott meghatározott részletekben történő bérbeszámításra tarthat igényt. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bérbeadó nem térítheti meg egyösszegben vagy rövidebb idő alatt a bérbe beszámítható összeget. Erre figyelemmel célszerű olyan gyakorlat kialakítása, hogy ha a bérlő ötezer forintot meg nem haladó bérbeszámításra tarthat igényt, azt a bérbeadó egyösszegben elégítse ki. Ha pedig a bérlő ötezer forintot meghaladó öszszegű bérbeszámításra tarthat igényt, a bérbeadó