Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 50. szám

1052 TANÁCSOK KÖZLÖNYE annak egy részét — ötezer foronitot meg nem haladóan — egyösszegben, a fennmaradó részét pedig évenként — ötezer forintot meg nem haladó mértékben — egyösszegben elégítse ki. Ha a bérlő családjának 1 főre jutó átlagjövedelme a 1500,— Ft-ot nem haladja meg, az egyöszszegben való kielégítés az 5000,— Ft-ot meghaladó összegű bérbeszámítás esetén is célszerű. Az előzőekben kifejtett gyakorlatot célszerű folytatni akkor' is, ha a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik. A kedvezményes kielégítésről a bérbeadó — a mindenkori pénzügyi helyzetének figyelembevételével — jogosult dönteni. Ezek az irányelvek a már korábban fennálló bérbeszámítások esetében is alkalmazhatók. Dr. Szántó Gergely s. k., Soltész László s. k., PM X. Tanácsi Költségvetési ÉVM Lakás- és Főosztály Kommunálisügyi helyettes vezetője Főosztály vezetője Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 33/197S. számú közleménye az üzletközpontokban levő helyiségek béréről A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) és a végrehajtására kiadott 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) megjelenését követően olyan összetett bevásárlási, szolgáltatási létesítmények (a továbbiakban: üzletközpontok) épültek, amelyekkel kapcsolatban — a bérek, illetőleg a külön szolgáltatásokért fizetendő díjak tekintetében — nem alakult ki egységes értelmezés a gyakorlatban. Különbözőek az álláspontok abban a kérdésben, hogy az üzletközponton (épületen) belül a bérfizetés szempontjából lehetségesek-e különböző bérleménycsoportok vagy sem. Nem egyöntető a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért fizetendő díjakkal kapcsolatos felfogás sem. Az egységes gyakorlat elősegítése érdekében — a Pénzügyminisztériummal egyetértésben — az alábbi iránymutatást adom ki: 1. Az üzletközpontot összetett rendeltetésére tekintettel, mint épületingatlant nem lehet egy bérleménycsoportba besorolni, ezért külön-külön kell minden bérleményt minősíteni. Az ilyen összetett rendeltetésű épület után járó bérbevételt a benne levő — különböző bérleménycsoportba tartozó — bérlemények bérének összessége alkotja. a) Ha egy adott üzletközponton (épületen) belül az egyes bérlemények különböző bérleménycsoportokba sorolhatók, a bért az egyes bérlők által használt bérleménycsoportoknak megfelelően kell megállapítani. így pl. az üzletközpontban levő divatszalon az „A", a raktár a „B", a javító-szolgáltató célú bérelmény a „C" bérleménycsoportba tartozik. b) Egy bérlemény egy vagy több helyiségből állhat. Helyiségcsoportnak az a bérlemény számít, amely több helyiségből áll'. A bérlemény különböző bérleménycsoporthoz tartozó helyiségekből is összetevődhet (pl. az áraház vagy más kereskedelmi egység, mint egy bérlemény állhat eladó helyiségből, raktárból, öltözőből). Ebben az esetben a Vhr. 5. § (1) bekezdése szerint ezek után a helyiségek után is a fő rendeltetésű célnak megfelelő bérleménycsoportra megállapított bérmértéket kell alkalmazni. Az előbbi példában szereplő áruház minden helyisége után tehát a ,,C" kategóriájú bérleménycsoportnak megfelelő bért kell megállapítani. 2. A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért fizetendő díjakról a felek a bérleti szerződésben állapodnak meg. Az új, korszerű üzletközpontokra az a jellemző, hogy a már korábbi épületingatlanoknál (pl. áruházak, üzletházak) magasabb ellátottsági színvonalúak, közös közlekedő területekkel (lépcsőház, folyosó, stb.) rendelkeznek és az egyes bérlők részére külön szolgáltatásokat is nyújtanak (mozgólépcső, klimatikus berendezés stb.). Az üzletközpontok bonyolult technikai, műszaki berendezései üzemeltetési szempontból egységes egészet alkotnak. Ezért a R. 2. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a bérbeadó által nyújtott ilyen külön szolgáltatások után fizetendő díjat (pl. az igénybe vett helyiség területével, légköbméterével arányosan) érvényesíteni kell a bérleti szerződésben. Az állami tulajdonban álló üzletközpont kezelésével összefüggő kérdések vonatkozásában a 35/1977. ÉVM számú közlemény az irányadó. A közlemény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek a fentiekkel kapcsolatos vitás kérdésekben a bírósághoz forduljanak. Soltész László s. k., ÉVM Lakás- és Kommunálisügyi Főosztály vezetője Szerkeszti a Minisztertanács Titkársága. A szerkesztésért felelős dr. Kormos Géza. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest VII., Lenin körút 9—11., levélcím: postafiók 223. 1906. Telefon: 221-285. Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Szerkesztőség: Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. IV. em. 1055. Telefon: 321-592. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással KHI 215—96126 pénzforgalmi jelzőszámára. Havi előfizetési díj 12,— Ft. Eves előfizetési díj 144,— Ft Index: 25 801 HU ISSN 0133—7696 4923 — Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Szedte a Zrínyi Nyomda. Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató — 78.2223/9-60