Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 971 kent munkaképessége megállapítását követő hó­nap 1. napjától kezdődően elért jövedelme után illeti meg. (Mentes az általános jövedelamadó alól:) 2.23 az 5000-nél kisebb lélekszámú községekben, valamint más község, illetőleg város ellátatlan te­rületén tevékenységet kezdő — a lakosság szükségleteit kielégítő építőipari szolgáltatást végző kisiparos tevékenységének megkezdését követő három év alatt elért, évi 60 000 Ft-ot meg nem haladó, — a lakosság szükségleteit kielégítő egyéb szol­gáltatást vagy javítást végző kisiparos és magán­kereskedő, tevékenységének megkezdését követő két — indokolt esetben három — év alatt elért, évi 48 000 Ft-ot meg nem haladó egyébként adóköteles jövedelme; Vhr. 15. § (l)24 Az adókivetés útján adóztatható lakossági szolgáltatóiparost [Vhr. 1. § (6) bek.] és magánkereskedőt [Vhr. 14. § (2) bek.] akkor il­leti meg az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 2. pont­jában meghatározott adómentesség, ha tevékeny­ségét ipar jogosítvány alapján telephely létesítésé­vel kezdi meg és helyben folytatja. (2) 25 Az 5000-nél kisebb lélekszámú községben telephellyel rendelkező lakossági szolgáltatóipa­rost nem zárja ki az adómentességből az, ha tevé­kenységét működési területén hasonló lélekszámú községekben is gyakorolja. (3) Az R. alkalmazásában a község lélekszámát a hivatalos statisztikai adatok alapján kell figye­lembe venni. A közös tanácsú községeknél a lé­lekszámot községenként külön-külön kell megálla­pítani. Az ellátatlan területet pedig a helységre illetékes ipari, illetőleg kereskedelmi szakigazgatá­si szerve [Vhr. 14. § (3) bek.] határozza meg. (4) Az R. alkalmazásában ipar jogosítvány az iparigazolvány, illetőleg az iparengedély, a kisipa­ri működési engedély, a háziipari értesítés, a ván­doripari engedély és a mutatványos engedélye. (5) 26 Ugyanazt a szolgáltató- és javítóiparost, va­lamint magánkereskedőt az adómentességet bizto­sító tevékenysége után a szakmailag meghatáro­zott működési területén csak egy alkalommal illeti meg a két (három) éves adómentesség. Nem illeti meg tehát az adómentesség azt a szolgáltató- és ja­vítóiparost, valamint magánkereskedőt, aki tevé­23 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontja az R/2. 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. 24 A Vhr. 15. §-a (1) bekezdése a Vr/3. 8. §-ával meg­állapított szöveg, amely a Vr/1. 7. §-ával megállapított szöveg helvébe lépett. 25 A Vhr. 15. §-ának (2) bekezdése a Vr/3. 8. _§-ával megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lé­pett. 26 A Vhr. 15. §-ának (5) bekezdése a Vr/3. 30. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg. kenységét működési területén 1960. július hó 1. napját követően megszüntette és újból kezdi. Nem illeti meg az adómentesség azt a személyt sem, aki tevékenységét alkalmi (idény) jelleggel kezdi meg. illetőleg folytatja. (6) 27 Az adómentesség szempontjából nem te­kinthető új iparkezdésnek, ha a lakossági szolgál­tatóiparos, vagy magánkereskedő működési terü­letén korábban már gyakorolt tevékenységét há­zastársa, egyenesági rokona vagy annak házastár­sa saját jogán tovább folytatja. (7) 28 Az ipar szüneteltetése nem szakítja meg a két- (három) éves adómentesség időtartamát, ki­véve az igazolt tartós betegség és a katonai szolgá­lat idejét, ha ez alatt a tevékenységet valóban nem gyakorolják. Az adómentesség — az egyéb feltéte­lek fennforgása esetén — a tevékenység megkez­dését követő két (három) éven belül abban az eset­ben sem szakad meg, ha a telephely szerinti köz­ség időközben más községgel, illetve várossal egyesült és az egyesített helység 5000-nél nagyobb lélekszámú. (8) 20 Ha a jövedelem a két, illetőleg hároméves adómentességet biztosító jövedelemhatárt megha­ladja, de nem nagyobb 100 000 forintnál, arra az adóévre csak a jövedelemhatárt meghaladó jöve­delemrész esik adó alá. Az adó kiszámításánál a teljes jövedelem után járó adóból le kell vonni az adómentes jövedelemrész (60 000 Ft, illetőleg 48 000 Ft) után az adókulcstáblázatok [R. 8. § (1) bek., Vhr. 40. § (3) bek.] szerint önállóan kiszá­mítható adót. Amennyiben a lakossági szolgáltató­iparos vagy magánkereskedő az adómentesség le­járta előtt vagy azt követően két éven belül a te­vékenységét elfogadható indok (egészségi állapot megromlása, gazdasági lehetetlenülés stb.) nélkül megszünteti, az adómentesség ideje alatt elért egész jövedelme után adóznia kell. (9) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 2. pontjá­ban szereplő adómentesség nem érinti az alkalma­zott foglalkoztatása után az R. 1. §-ának (2) be­kezdésében meghatározott adófizetési kötelezett­séget. (10) 30 Abban a naptári évben, amelyben a két; illetőleg három évi adómentes időtartam eltelte következtében az adómentesség megszűnik, az évi 60 000 Ft-nak, illetőleg 48 000 Ft-nak az adómen­tesség megszűnéséig eltelt hónapokra időarányo­san eső részét kell a (8) bekezdés alkalmazásánál adómentes jövedelemrészként figyelembe venni. Az előbb említett naptári évben nem lehet adó­mentes jövedelmet figyelembe venni, ha a naptári év teljes jövedelme a 100 000 Ft-ot meghaladja. 27 A Vhr. 15. §-ának (6) bekezdése a Vr/3. 8. §-ával mégállapított szöveg, amely az eredeti'szöveg helyébe lé-, pett. 28 A Vhr. 15. §-ának (7) bekezdése a Vr/1. 7. §-a (2) bekezdésével kiegészített és a Vr/3. 30. §-ának (2) bekez­désével módosított szöveg. 29 A Vhr. 15. §-ának (8) bekezdése a Vr/3. 8. §-ával meg­állapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. 30 A Vhr. 15. §-ának (10) bekezdése a Vr/4. 6. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. eredeti szövege ki­egészült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom