Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

972 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám Vhr. 16. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 1. és 2. pontjában meghatározott adómentességre vonatkozó igényt a Vhr. 25. §-ának (1) és (3) bekezdésében megjelölt módon, időben és helyen bejelenteni, valamint igazolni kell. (2) 31 Az 1^. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott adómentességre a jogosultság — a (3) bekezdésben megjelölt adómentességet kivéve — az igény bejelentése (Vhr. 25. §) alapján, erre vonatkozó külön határozat nélkül áll be, ha a feltételeknek az adózó megfelel. Késedelmes bejelentés esetén az adómentesség időtartama a késedelemmel megrövidül. Amennyiben az adózó az adómentesség feltételeinek már nem felel meg, köteles ezt a Vhr. 25. §-ában szabályozottak szerint ugyancsak bejelenteni. (3) 32 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 2. pontja szerint a kétéves adómentesség helyett engedélyezhető hároméves adómentességet az adózó telephelye szerint illetékes tanácsi ipari, illetőleg kereskedelmi szakigazgatási szerv — az érdekképviselet véleményének meghallgatása mellett — javasolja és azt a Vhr. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt adóhatóság engedélyezi. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) f) 1. az állami biztosítási szerződésből származó térítés, valamint a takarékbetét kamatjövedelme; Vhr. 17. § Az állami biztosításból * eredő szolgáltatást akkor sem lehet adóztatni, ha azt a szerződést kötő más — a kárban részes* kedvezményezett — részére fizeti ki. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. a törvényen alapuló tartásdíj, a jogi kötelezettségen alapuló kártérítés (kártalanítás), valamint a szerződésen kívüli támogatás és a szerződésen alapuló — évi 12 000 forintot meg nem haladó — tartásdíj; Vhr. 18. § (1) A törvényen alapuló tartásdíj (gyermektartás, szülőtartás stb.) adómentes. Jogi kötelezettségen alapuló adómentes kártérítésnek kell tekinteni a lakáshasználatbavételi díjat (díjtérítést), a lakáscsere folytán kapott térítést és a földtörvény alapján fizetett térítést is. (2) Ingatlannak (lakáshasználatnak) eltartásért, életjáradékért történő átruházásából származó jövedelem — figyelemmel a Vhr. 3. §-ának j) pontjában foglaltakra — adómentes. Egyéb visszterhes szerződésen alapuló életjáradék akkor adómentes, ha az évi 12 000 forintot nem haladja meg. 31 A Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése a Vr/3. 9. §-ával megállapított szöveg, amely a Vr/1. 8. §-ával megállapított szöveg helyébe lépett. 32 A Vhr. 16. §-ának (3) bekezdése a Vr/3. 9. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 16. §-a kiegészült. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 3. az öröklésből, alkalmi ajándékozásból, vagyontárgy nem keresetszerű értékesítéséből — idenem értve a 6. § (1) bekezdésben említett ingatlanmegosztást, átruházást —, a nyereményből, vásárlási és értékesítési visszatérítésből származó jövedelem; Vhr. 19. § (1) Ha az öröklés, vagy ajándékozás tárgyát olyan vagyon (jogosítvány) képezi, amely további jövedelmet biztosít, az ilyen jövedelem adóköteles. (2) 33 Nem esik adó alá a vagyontárgy értékesítése (eladása, cseréje) akkor, ha az értékesítés nem rendszeres (nem keresetszerű). A Vhr. 3. §-áriak e) és /), valamint i) pontjában meghatározott ingatlanértékesítés azonban (erre tekintet nélkül) adóköteles. (3) 34 Adómentes a Vhr. 3. §-ának e), j) és i) pontja szerinti ingatlan értékesítése, ha azt az elidegenítő a saját vagy vele együttélő házastársa részére lakóház- vagy lakástulajdon megszerzése céljából értékesíti, és az értékesítésből származó jövedelme (Vhr. 36. §) nem haladja meg a szerzett iakóingatlan (tulajdoni hányada) forgalmi értékét, illetőleg építés esetén létesítési költségét. Az ezt meghaladó jövedelemrész adóköteles. Az adómentesség feltétele, hogy az elidegenítő a lakóházvagy lakástulajdon megszerzésének szándékát az értékesített ingatlan helye szerint illetékes adóhatóságnál [Vhr. 25. § (1) bek. b) pont] a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül bejelenti, továbbá ugyanettől az időponttól számítva adásvételi (csere-) szerződés esetében egy éven belül igazolja, hogy a szerződést illetékkiszabásra bemutatta, építés esetében pedig három éven belül bemutatja a használatbavételi engedélyt. Az ingatlanszerzési szándék bejelentésekor igazolni kell, hogy az elidegenítő, illetőleg házastársa nem esik ingatlanszerzési korlátozás alá. (4) 35 A tulajdonos által lakott lakóingatlan elidegenítése esetén nem zárja ki a (3) bekezdés szerinti adómentességet az a körülmény, hogy a tulajdonos a másik lakóingatlant nem az elidegenítést követően, hanem az azt közvetlenül megelőző 183 napon belül — hatósági engedéllyel — szerezte. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 4. az iskolai (felsőfokú iskolai) tanulónak, egyetemi (főiskolai) hallgatónak szakmai gyakorlattal összefüggő munkájából származó jövedelme; 33 A Vhr. 19. §-a — a Vr/1. 9. §-ával megállapított — (2) bekezdésének utolsó mondatát a Vr/3. 31. §-a hatályon kívül helyezte. 34 A Vhr. 19. §-a (3) bekezdésének a Vr/3. 10. §-ával kiegészített szövege helyébe a Vr/4. 7. §-ával megállapított szöveg lépett. 35 A Vhr. 19. §-ának (4) bekezdése a Vr/4. 7. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. eredeti szövege kiegészült.