Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 2. szám

30 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám eljárást több esetben ahhoz kötik, hogy a hatáskör gyakorlója más szerv előzetes hozzájárulását, utólagos jóváhagyását, javaslatát, illetőleg előzetes véleményét szerezze be. Kérdéses, hogy milyen ezek hatása a hatáskör önálló gyakorlására. A döntés meghozatalához szükséges előzetes hozzájárulás, illetőleg az utólagos jóváhagyás ún. megosztott döntési hatáskört keletkeztet a hatáskör gyakorlója, valamint az előzetes hozzájárulást, utólagos jóváhagyást adó szerv között. Az előzetes hozzájárulás a döntésnek felfüggesztő, az utólagos jóváhagyás felbontó feltétele. A választás útján létrejött munkaviszony esetében, ha ahhoz jóváhagyás szükséges, a választott személy megválasztásakori munkaviszonya a munkába lépés napjától a jóváhagyás napjáig szünetel, s csak a jóváhagyás esetén szűnik meg. Adott esetben a döntéshez (pl. választáshoz, kinevezéshez) más szerv javaslatát kell beszerezni- Ennek a hatáskör önálló gyakorlására kifejtett hatása mindenekelőtt az, hogy a jogszabályban előírt javaslattételi (jelölési) jog esetén a hatáskör gyakorlója e javaslatot köteles beszerezni. Tartalmilag a javaslattételi jog azt jelenti, hogy csak az nevezhető ki, választható meg, akit javasoltak, a hatáskör gyakorlója azonban az eredetileg javasoltat nem köteles kinevezni, illetőleg megválasztani. Ha tehát az eredetileg javasolt nem kapja meg a szükséges számú szavazatot, új javaslat tételére van szükség. Olyan esetben, amikor több szerv vagy személy jogosult javaslattételre, természetesen a javaslattételre jogosultak bármelyikének javaslata elfogadható. Az előzetes vélemény beszerzésének kötelezettsége eljárási oldalról annyit jelent, hogy a hatáskör gyakorlója köteles beszerezni az előzetes véleményt, az arra illetékesnek pedig véleményt kell nyilvánítania. Tartalmilag az előzetes vélemény elfogadása — kivételektől eltekintve — nem feltétele a törvényes döntésnek. Ilyen kivétel, ha az előzetes vélemény jogszabályban meghatározott követelmények hiányára utal. (Pl. tanácsi intézmények vezetőjévé, magasabb vezető állású dolgozóvá kinevezni kívánt személy esetében a jogszabályban előírt képesítés, szakmai gyakorlat stb. hiányára.) Ez esetben a vélemény el nem fogadásával hozott döntés jogszabálysértő, azonban nem a vélemény elfogadásának mellőzése, hanem a vélemény által hivatkozott jogszabályi előírás megsértése miatt. A Tt. 12. §-ához A szákigazgatási szervek vezetőinek a tanács által történő kinevezése, illetőleg jelmentése előtt a felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjét, illetőleg a minisztert a tervezett intézkedésről a javaslatot tárgyaló végrehajtó bizottsági ülést megelőzően kell tájékoztatni; a tanácsülési előterjesztésnek tartalmaznia kell a tájékoztatás megtörténtét. 1 A Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése alapján a tervezett intézkedésről kellő időben kell tájékoztatni a 'felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjét, illetőleg a minisztert. A kellő időt a jogszabály nem jelöli meg pontosan. Tekintettel arra, hogy a javaslatot a végrehajtó bizottság terjeszti a tanács elé, a tájékoztatásnak a végrehajtó bizottság* ülése előtt kell megtörténnie, mégpedig úgy, hogy a felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjének, illetőleg a miniszternek a végrehajtó bizottság ülése előtt legyen módja véleményt adni. Következésképpen, a tanácsülési előterjesztésnek jogszabályi kelléke, hogy abban szerepeljen a tájékoztatás megtörténte. A felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjének, illetőleg a miniszternek a tájékoztatásra adott esetleges véleményét ugyancsak a tanács elé kell terjeszteni. A Tt. 19. §-ához .A tanácsi vállalatok és intézmények létrehozásának és megszüntetésének, illetőleg a felügyeleti és irányítási jogoknak a tanács hatáskörében tartása esetén, az egyéb alapítói jogok gyakorlása önmagában is átruházható. A Tt. 10. §na (1) bekezdésének c) pontja alapján a tanácsi vállalatok és intézmények létrehozása — fő szabályként — a tanács hatáskörébe tartozik. A Tt. által a vállalatok és intézmények létrehozatalában megjelölt hatáskör a Vhr. 4. §-ának (2) bekezdése értelmező rendelkezése alapján magában foglalja — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik —, az egyéb alapítói jogokat: a fenntartás, az átszervezés jogát, valamint egyéb kapcsolódó jogokat. A tanács — a községi, nagyközségi tanács kivételével — a Tt. 10. §-<a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott hatásköre gyakorlását átruházhatja a végrehajtó bizottságra. Az átruházás kiterjed az egyéb alapítói jogokra is. A Vfec 4. §-ának (2) bekezdéséből következik azonban, hogy jogszabály — tehát a tanács rendelete is — eltérően rendelkezhet, magával az alapítással, illetőleg az egyéb alapítói jogokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlása elválasztható egymástól. E jogi lehetőséggel a jogjalikotói akarat érvényrejuttatása érdekében indokolt élni. A tanácsi vállalatok és intézmények létrehozása, megszüntetése, illetőleg a felügyeleti irányítási joguk átruházása a tanács önkormányzati jellegének egyik kifejezője. Ennejt a tanács hatásköréiben tartása esetén azonban az egyéb alapítói 'és kapcsolódó jogök önmagukban is átruházhatók a végrehajtó bizottságra, s átruházásuk indokolt is. E feladatok ellátása ugyanis rendszerint olyan, hogy szakszerű és gyors intézésük a tanács két ülése közötti időszakban is szükséges követelmény.