Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31 A Tt. 25. §r-ához A területfejlesztési tevékenység összehangolására irányuló javaslattétel, véleményadás és kezdeményezés jogát a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, bizottságai, tisztségviselői, a szakigazgatási szervei gyakorolhatják. A Tt. 25. §-a a fővárosi, megyei tanácsoknak a területfejlesztési tevékenység összehangolása érdekében javaslattételi, véleményadási és kezdeményezési jogot ad. A Tt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanácsok kifejezésen a törvény szóhasználatában a tanácsot és szerveit kell érteni, tehát e jogokat a tanács és szervei gyakorolják. Természetszerűen a tanács szervei a feladat és hatáskörüknek megfelelően járhatnak' el, az eljárás részletes rendjét pedig a tanács szervezeti és működési szabályzatában indokolt kialakítani. A Tt. 31. §-ához Titkos szavazáskor bekövetkező szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A Tt. 31. §-ának (5) bekezdése alapján a tanács a rendelkezéseit általában nyílt szavazással hozza; jogszabály titkos szavazást is előírhat. Néhány jogszabály, főként a tanácsok szervezeti és működési szabályzata a lehetőséggel élve titkos szavazást ír elő. A Tt. 31. §-ának (3) bekezdése szerint — amennyiben a szavazás eredményeképpen szavazategyenlőség áll elő —, a tanácselnök szavazata dönt. Ez az eljárási szabály értelemszerűen csiak nyílt szavazás esetén alkalmazható. Titkos szavazás esetén ugyanis nem álllapítható meg, hogy mire esett a tanácselnök szavazata. Az a megoldás sem követhető, hogy a tanácselnök utólag nyilatkozzék arról, mire szavazott, mert az a titkosság megsértéséhez vezetne. Mindebből következik, hogy titkos szavazáskor beálló szavazategyenlőség esetén nem jön létre döntés, ezért azt mindaddig meg kell ismételni, ameddig a jogszabály rendelkezése szerint szükséges többség ki nem alakul. A Tt. 37. §-ához 1. A tanácstagnak a tanács képviseletére a taxács és a tanácselnök adhat megbízást. A Tt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja a tanácstag fontos jogaként állapítja meg, hogy megbízás alapján képviselheti a tanácsot. Jogszabály nem ad útmutatást arra, hogy 'kitől 'kaphatja a megbízást a tanácstag. A képviseletre megbízást mindenekelőtt a tanács adhat. A Vhr. 2. §-ának (1) békezdése alapján a tanácsot mint jogi személyt a tanácselnök képviseli; a (2) bekezdés alapján pedig a testület tagja is megbízható a képviselettel. A helyes értelmezés szerint a tanácstagnak adott esetben a tanácselnök is adhat megbízást a tanács képviseletére. 2. A tanácstag felvilágosítás-kérési jogának köre A tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló megtisztelő közéleti tevékenység, melynek ellátása során a tanácstag köteles a közérdeket figyelembe véve teljesíteni a választóinak megbizatásait, előmozdítani a jogos panaszok orvoslását. A tanácstörvény a tanácstagi munka megbecsülése és eredményesebbé tétele érdekében garanciális szabályokat tartalmaz a tanácstagok e munkájának segítésére. Egyik ilyen rendelkezés, hogy a tanácstag meghatározott szervektől, illetőleg vezetőktől felvilágosítást kérhet, amelyekre azok 15 napon belül válaszolni kötelesek. A Tt. 37. §-a (1) bekezdésének e) pontja meghatározza, hogy a felvilágosításkérés joga és a 15 napos választadási kötelezettség milyen körre, milyen ügyekre vonatkozik. Eszerint a tanácstag a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől kérhet felvilágosítást, éspedig tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. A felvílágosíitáskérés joga tehát csak a tanács működési területén levő helyi szervekre terjed ki, a minisztériumokra, országos hatáskörű szervekre nem. További lényeges szabály, hogy ez a jog a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekre vonatkozik. További kérdés, hogy a tanácstag csak saját választóinak megbízásából járhat ne el az említett módon vagy más személyek ügyeiben is. E tekintetben a Tt. nem tartalmaz szabályt. A tanácstag jogaival kapcsolatban általában „választóinak megbízásáról" szól, ami arra utal, hogy a tanácstagok saját választóik ügyeiben járjanak eL Ez ugyanis megfelelő munkamegosztást jelent, és figyelemmel van arra, hogy minden tanácstag igyekszik választóinak közérdekű megbízásait teljesíteni. Ezt azonban esetenként tágabban szükséges értelmezni, mivel a tanácstag részt vesz az egész tanács tevékenységében, általában valamely bizottság munkájában is, és ezért felelősséggel tartozik. Amikor e tevékenysége körében merül fel valamely közérdekű ügy intézésének szüksége, az adott tanács működési területén, abban az előbbiekben említett módon és esetekben eljárhat. Mindezek arra az esetre irányadóak, amikor a kérdezettnek — a Tt. szerint — 15 napon belül kell válaszolnia. Más kérdés, hogy minden állampolgár joga bármely szervnek, bármely ügyben közérdekű bejelentést vagy javaslatot tenni. Ez a joga természetesen a tanácstagnak is megvan mint állampolgárnak, erre azonban a 15 napos válaszadási kötelezettség nem vonatkozik. A Tt. 45. és 51. §-ához A fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fegyelmi jogkör gyakorlása során a